Ugyan a tudomány ma még nem tud pontosan válaszolni arra a kérdésre, hogy kell-e félnünk a génmódosított élelmiszerektől (GM), néhány egészen félelemkeltő adat már világot látott: két évvel ezelőtt egy állatkísérlet során az derült ki, hogy a módosított táplálék negatív hatással van az utódok életképességére, kisebb súlyú, fejletlenebb újszülöttek jönnek világra, illetve halálozási rátájuk is jóval magasabb.

Hogy hiszünk vagy sem a híreknek és a kutatási eredményeknek, az rajtunk múlik, ám azzal talán mindenki egyet ért, hogy az a minimum, hogy ha génmódosított növénnyel táplálták a vasárnapi ebédre főzött húslevesünk alapanyagát, akkor arról nekünk is tudnunk kell.

A génmódosított növényekkel (akár takarmánynak, akár emberi fogyaztásra) elsősorban a termelők járnak jól, hiszen olyan géneket ültetnek például a kukoricába vagy a burgonyába, amely segítségével az túléli a gyomirtót, illetve a kártevőket. Nem csoda, hogy világszerte óriási ültetvények bocsátják ki magukból évente a több millió tonnányi GM-rizseket, -takarménynövényeket, - krumplit, - szóját, és még sorolhatnánk. A vevők számára azonban nincs ennyi pozitívuma a folyamatnak: ugyan lehetséges, hogy alacsonyabb áron kapjuk meg a termékekeket, de valószínűleg könnyebben is válhatunk allergiássá rá!

A következő képek árulkodóak, hogy miért is éri meg a génmódosítás egyesek számára: nagyobb termés, a rizs és a papaja is nagyobbra nő így, mint természetes körülmények között, az állatokon elvégzett beavatkozások ilyen hatásáról nem is beszélve!