Mióta megszületett Harry herceg és Meghan Markle kisfia, azóta találgatja a világ, mikor jön a második baba. Meghan most a New York Times-nak írt cikkében mesélt arról, hogy elveszítették a gyermeküket.
"Egy júliusi reggel volt, amely ugyanúgy kezdődött, mint bármely más nap. Elkészítettem a reggelit. Megetettem a kutyákat. Bevettem a vitaminokat. Megtaláltam a hiányzó zoknit. Felvettem az asztal alá gurult zsírkrétát. Lófarokba fogtam a hajamat. Aztán kivettem a kisfiamat az ágyából.
Miután kicseréltem a pelenkáját, éles görcsöt éreztem. Karjaimmal a fiammal a földre zuhantam.
Egy altatódalt dúdoltam, hogy mindkettőnk nyugodt maradjon.
A vidám dallam éles ellentétben állt azzal az érzésemmel, hogy valami nincs rendben.
Tudtam, hogy miközben az elsőszülöttemet ölelem magamhoz, éppen elveszítem a második gyerekemet.
Órákkal később egy kórházi ágyban feküdtem, férjem kezét fogva. Éreztem a tenyeréből áradó gyengédséget, és megcsókoltam az ujjait, amelyek könnyeinktől voltak nedvesek. Láttam, ahogy a férjemnek megszakad a szíve, miközben próbálja tartani bennem a lelket. Bámultam a hideg, fehér falakat és próbáltam elképzelni, hogyan fogunk felgyógyulni ebből."
Meghan aztán hosszan ír arról, hogy jobban kell figyeljünk egymásra kiváltképpen ebben a járvánnyal terhelt világban -, hogy meg kell kérdeznünk egymástól: hogy vagy?
"Egy gyermek elvesztése azt jelenti, hogy szinte elviselhetetlen bánatot cipelsz, sokan tapasztalják, de kevesen beszélnek róla. A mi veszteségünk fájdalmában, férjemmel rádöbbentünk, hogy 100 nőből 10-20 már elvetélt egyszer. Mégis, a közös fájdalom ellenére, az erről való beszélgetés tabunak számít, (indokolatlan) szégyennel átitatva, és magányos gyászt róva mindenkire."
A cikkben arra biztat mindenkit, bátran osszák meg történeteiket, mert ha egy valaki őszintén beszél erről, mások is követni fogják. És ha nyitott szívvel és elmével hallgatják ezeket a nőket, a bánat terhe könnyebbé válik. Forduljunk egymás felé, figyeljünk a másikra és kérdezzük meg, hogy van.
Írását így zárja:
Ha azt kérdezed: Jól vagyunk?
Azt felelem: Jól leszünk.
