Már az ősi Kínában alkalmazták az amalgámtömést, míg Európában Franciaországban használták elsőként 150 évvel ezelőtt.
Az 1950-es évek óta azonban sorra jelennek meg amalgámmérgezésekről szóló írások, és több országban (köztük Japánban és Németországban) már be is tiltották.
A higany ezek szerint a vizsgálatok szerint lassan ölő méreg, ami felhalmozódik a szövetekben: például a bőr hámsejtjeiben, a májban, a hasnyálmirigyben, az agyban. A tömésből radioaktív higany sugárzik ki, és többek között a következő betegségeket okozhatja:
- memóriazavarokat
- ízületi - és mozgásszervi problémákat
- idegi károsodást
- az immunrendszert gyengeségét és ezáltal a vírusos fertőzések iránti fogékonyságot
- gyermekeknél hiperaktivitást és alacsony IQ szintet eredményezhet
Mi magunk is óhatatlan felszabadítói lehetünk a tömésünkben lévő higanynak, például ha túl forró vagy savanyú ételt/italt fogyasztunk, illetve a fogmosás is ledörzsölheti a tömés felső oxidált rétegét.
A WHO 1991-ben közleményt adott ki, amely szerint a fogászati amalgám nagy mennyiségű higanyt tartalmaz, ólommal, cinkkel, ezüsttel, rézzel ötvözve, sőt, a gyerekeknél használt tömés 70%-a higany, ami különösen veszélyes lehet.
A korábban terjesztett elméletekkel szemben azonban, egy új kutatás eredménye szerint, melyet biológusok, allergológusok és toxikológusok végeztek, az amalgámtöméssel rendelkezők szervezetében nincs kórosan sok higany. Továbbá nem sikerült ok-okozati viszonyt sem kimutatniuk bizonyos betegségek illetve az amalgámtömések között.
Továbbra is azt ajánlják azonban, hogy terhes vagy szoptató nő ne tetessen a fogába amalgámtömést, illetve ne távolíttassa el a már meglévőt, mert ezáltal nagyobb mennyiségű higanyt szabadíthat fel, amivel veszélybe sodorhatja magzatát.
Kiss VirágForrás: www.informed.hu
