A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.

Ateroszklerózis. A szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érfal károsodása okozza. Az érfal-károsodás leggyakoribb oka, hogy zsíros lerakódások halmozódnak fel az érfalban (érelmeszesedés, ateroszklerózis), amelyek egyrészt beszűkítik az eret, másrészt növelik az éren belüli véralvadás veszélyét (aterotrombózis). Az ér beszűkülése csökkenti a szív vérellátását, ez pedig mellkasi fájdalomhoz vezet.

Angina pektórisz. Mivel fizikai aktivitás illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív oxigén-igénye, a szív eredetű angina pektórisz is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Ezt a típusú fájdalmat az egyes szívbetegségekre adott nitrátok (pl. nitroglicerin) is enyhítik.

Infarktus. Amennyiben a fájdalom tovább fokozódik, komoly esélye van, hogy szívinfarktus alakult ki. Ilyenkor a nitrátok is hatástalanok. Szívinfarktus során a véráramlás elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhat infarktusra, ha nyomásérzés vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban, ami tovább tart, mint néhány perc. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal karba. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg idős és cukorbeteg egyéneken).

Perikarditisz. Más szív illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása (perikarditisz), ami többnyire vírusos fertőzéseket követően alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.

Aorta disszekció, spazmus. Az angina pektórisz igen ritka, de életveszélyes oka az aorta (a szív bal kamrájából kilépő fő artéria) szakadása (aorta disszekció). Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása (spazmus), ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust

Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.

Gyomorégés. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (reflux betegség). A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül áll fenn. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik.

Nyelőcső és gyomorszáj betegségek. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcső spazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.

Pánikroham. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés (hiperventiláció) és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája.

Mellhártyagyulladás (pleuritisz). A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autóimmun betegségek (amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg), de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.

Bordaporc gyulladás (kosztokondritisz, Dietze szindróma). A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a szegycsonthoz közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny.

Borda- vagy idegkárosodás. A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető.

Tüdőembólia. Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés, gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága (trombózishajlam).

Légmell (pneumotorax). Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két lemeze közé. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos.

Tüdőasztma. Néha az asztma is okozhat mellkasi fájdalmat.

Kötőszövet vagy izom eredetű fájdalom. Kötőszöveti és izom eredetű fájdalom sokféle okból alakulhat ki, az általuk okozott mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, például ha egyik oldaláról a másikra fordul, vagy ha felemeli a kezeit.

Övsömör (herpesz zoszter). Az övsömör olyan ideggyulladás, amelyet a bárányhimlő vírusa okoz. A test bármely részén jelentkezhet, angina pektóriszt akkor okoz, ha a bordaközi idegeket támadja meg. Legkésőbb néhány nap múlva felfedi magát, mivel az érintett idegek lefutása mentén (vagyis: a mellkason övszerűen) hólyagos kiütést okoz a bőrön.

Epehólyag és hasnyálmirigy betegségek. Az epehólyag (rendszerint epekő miatti) és a hasnyálmirigy gyulladása általában hasi fájdalmat okoznak, de a fájdalom a mellkasba is sugározhat. Enyhe formában bizonytalan rosszulléttel jár, súlyos esetben a fájdalom éles és hányinger, hányás csatlakozik hozzá.

Daganat. Ritkán a mellkasban található daganatok is okozhatnak mellkasi fájdalmat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A cikk további része: http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=17&menu=betegseg&news_id=276&cim=Mellkasi-fajdalom