Senki nem kérdőjelezi meg, hogy például egy favágónak szüksége van megbízható, éles fűrészre. Az irodában viszont maximum addig jut el az igény, hogy gyorsabb számítógépet, esetleg egy újabb nyomtatót kapnak a dolgozók. Pedig az asztal és a szék éppen olyan fontos munkaeszköz, mint ezek a gépek..

Az ergonómia manapság oly népszerű fogalma mögött komoly tudomány áll, amely a munka gazdaságos megszervezésének elméletét és gyakorlatával foglalkozik. Az irodai ergonómia a dolgozó és a munkakörnyezete kapcsolatával foglalkozik. Legfontosabb alapelve: a munkakörnyezetet az ott dolgozó alkalmazottak igényei alapján kell megtervezni. Bármennyire alapvető dolognak tűnik is, ez korántsem volt mindig így, és be kell látni, hogy sok bútor ma sem felel meg az alapvető ergonómiai elvárásoknak. Pedig a rossz berendezés hosszú távon stresszt okoz a kényelmetlen testhelyzetből adódó izomfeszültség és izomfáradtság következtében. Ki gondolná, de így van: a munkateljesítmény látványosan nőhet attól, ha a dolgozók jobban érzik magukat. A javulás akkor is bekövetkezhet, ha esetleg még nem is tudatosodott valakiben, hogy problémáinak oka a nem megfelelő munkakörnyezete.

Passzív egészségkárosítás

A sokáig tartó egészségtelen ülés a gerinc túlzott terhelésével, az érrendszer elnyomásával komolyabb betegségek okozója is lehet. Magyarországon a legtöbben még nem kötik okként az irodabútorokat az esetleges panaszokhoz, de külföldön több esetben is indítottak - és sokszor nyertek - pert a cégekkel szemben olyan alkalmazottak, akik bizonyíthatóan az irodában töltött évek alatt betegedtek meg.

Előírás szerint a számítógépen dolgozóknak óránként egyszer tízperces, nem összevonható szünettel kellene megszakítaniuk a monitor előtti munkát. Ezek az időszakok nem feltétlenül a pihenőidőt gyarapítják, mindössze arról van szó, hogy másfajta tevékenységet végeznek. Ez, a munka jellegétől függően éppúgy lehet a szükséges iratok eljuttatása egy másik osztályra, mint megbeszélés a kollégákkal vagy éppen terepszemle. Az is elég lehet, ha a szükséges papírokat vagy éppen a nyomtatót eltávolítjuk az asztalról, így legalább ezért kénytelenek leszünk felállni néha úgy, hogy közben a munkát sem hanyagoljuk.

A lényeg az, hogy ebben az időszakban a szem pihentetése mellett a testhelyzet megváltozatásával, felállással elvégezhető a szükséges mozgás, rendeződhet a véráram. A változtatható testtartás növeli az oxigénfelvételt, és csökkenti a fáradtságérzetet.

Magasság és mélység

Természetesen léteznek olyan, ergonómus szakemberek által meghatározott értékek, amelyek támpontot adnak a megfelelő asztalok és székek kiválasztásához. Nem elég azonban néhány számot figyelembe venni, hiszen éppúgy, mint minden más emberrel kapcsolatos dolog esetében, az egyéni adottságokhoz különböző igények tartoznak.

Az általánosan elfogadott számok szerint az asztallap magasságának 650 és 1250 milliméter között kell lennie, bár ez az érték már felételezi azt, hogy a munkalap magassága állítható. Az ideális átlagos magasság körülbelül 72-74 centiméter között van, egy átlagos irodai feladat elvégzéséhez az ilyen méretű, nem állítható asztal a dolgozók többségének valószínűleg kényelmes lesz.

Az ülő helyzetben egészséges testtartáshoz az kell, hogy az asztal mérete igazodjon a felhasználó méreteihez: az asztal magassága akkor megfelelő, ha függőleges felkarral és közel vízszintesen fekvő alkarral lehet dolgozni rajta. Elvárás az is, hogy az asztal felülete ne csillogjon zavaróan, és megfelelő méretű legyen ahhoz, hogy az ott dolgozó rugalmasan, saját igényeinek megfelelően elrendezhesse rajta az eszközöket. Fontos a megfelelő stabilitás és megbízhatóság is, ami a szabványok szerint minimum 80 kilogrammos teherbírást jelent.

Az asztalon elhelyezett képernyő helyzete is igen fontos. Ideális esetben körülbelül 20 fokos szögben lefelé, de legfeljebb vízszintesen kell nézni. Ha a monitor a fejnél magasabban van, az megerőlteti a nyakat.

A tökéletes szék

Az irodai székre is komoly szabályok vonatkoznak. Az Egészségügyi Minisztérium előírása szerint a tökéletes szék stabil, lehetővé teszi a használó szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. Magassága könnyen állítható, támlája is állítható és dönthető. A dolgozó igényeinek megfelelően tartozik hozzá láb- és kartámasz is. A háttámlának valóban a gerinc alsó, deréktáji szakaszát kell támasztania ahhoz, hogy kényelmes és egészséges legyen benne a tartás. A széket olyan magasságúra kell állítani, hogy mindkét talp elérje a földet, és a lábak a törzzsel derékszöget zárjanak be. Ezért lábtámaszra mindenképpen szükség van, ha az asztal lapja nem állítható, hiszen így a magas asztalnál lehet, hogy a dolgozó a testmagasságának nem megfelelő székbe kényszerül. Az sem mellékes, hogy a kezelőszervek kényelmesen elérhetőek és egy kézzel is beállíthatók legyenek normál testhelyzetből.

A karfa előnyeit és hátrányait is mérlegelni kell. Ez esetben is az állítható magasságú darabok javasoltak, mert a túl magas karfa akadályozza a karok szabad mozgását, és kellemetlen helyzetbe kényszeríti a vállakat. A túl alacsony viszont haszontalan, hiszen csak a hátat begörbítve lehetne elérni a karokat pihentető magasságot.

A változatosság gyönyörködtet

Bármilyen kényelmes is egy szék vagy asztal, az egészséges munkához szükség van arra, hogy a nap folyamán időnként változzon a testtartás. Az optimális megoldás, ha ehhez nem kell elhagyni a munkahelyet. Számos olyan ergonomikus bútor kapható már, amelyek variálhatósága megengedi, hogy egy helyben is változzék a test pozíciója. Az állítható magasságú asztalok mellett extrém esetben akár törökülésben vagy éppen állva is lehet dolgozni, beállításuk pedig olyan egyszerű, hogy akár óránként is változtatható. Ezek a bútorok természetesen nem olcsók, de legalább törekedni kell arra, hogy minél jobban variálható asztalokat és székeket válasszunk.

- timár -

Illusztráció: Kinnarps, Uffix

 A cikk a Piac és Profit NHD mellékletének 2008. júniusi számában jelent meg.