A külső fül gyulladása a hallójárat fertőződése, mely kiterjedhet az egész hallójáratra is, de érinthet egy kis területet is (pl. kelés). A gyulladást okozhatja idegen test, fülzsírdugó vagy karcolás is. A leggyakoribb kórokozók a Staphylococcus és más baktériumok, ritkán gombák.
Három formában jelenhet meg: a száraz változat csak viszketést vált ki; az izzadmányos forma váladékképződéssel, fülfolyással jár, amit különböző erősségű fájdalom kísér; a görcsös formát visszatérő fájdalom jellemzi, amit a rágás tovább fokoz. A kezelés során kitisztítják a hallójáratot, majd antibiotikumos terápiát alkalmaznak.
A sárga viaszra emlékeztető fülzsírt nem szabad összetéveszteni a savós vagy gennyes váladékozásokkal, amelyeknek kiváltó oka idült bőrgyulladás, furunkulus, középfülgyulladás, a gége vagy az orr betegsége is lehet.
A porchártyagyulladás (perikondritisz) a külső fül porcos részeinek fertőzése, amit sérülés, rovarcsípés vagy egy rosszul kezelt kelés is okozhat. Ilyenkor genny gyűlik fel a porc és a porchártya között, ami elzárhatja a porcot ellátó ereket. A kezelés lényege a genny eltávolítása és antibiotikum előírása.
Középfülgyulladás
A középfülgyulladás magától is meggyógyulhat, ha a benne öszszegyűlt genny természetes úton el tud távozni. A betegség súlyosbodhat is, különösen a gyermekeknél a dobhártya átfúródását, idősebbeknél agyhártyagyulladást vagy, koponyaűri szövődményt okozhat.
A heveny középfülgyulladást bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza. Gyakran alakul ki kisgyermekeknél, sokszor egy egyszerű megfázás szövődményeként. A tünetek: heves fülfájás, láz, hányinger, átmeneti halláscsökkenés stb. Ha a dobhártya átszakad, kezdetben véres, majd víztiszta, végül gennyes fülfolyás jelentkezhet. A fertőzést antibiotikumokkal kezelik, szükség esetén az orvos bemetszi a dobhártyát (felszúrja), így a kóros folyadék távozni tud a középfülből. A mesterséges nyílás nem károsítja a hallást, és magától begyógyul.
Idült középfülgyulladás a dobhártya sérülése miatt alakulhat ki, ami lehet a súlyosbodó heveny fülgyulladás, a fülkürt elzáródásának, sérülésnek, hirtelen nyomásváltozásnak a következménye is. Az idült gyulladás általában a garatot vagy az orrot érintő fertőzés, egy megfázás következményeként lángol fel, vagy okozhatja fürdéskor a középfülbe jutó víz is. Jellemző a gennyes váladékok időszakos ürülése, esetenként erős fájdalom.
Következményei többek között szövetburjánzások (polipok) kialakulása, a hallócsontok károsodása, a belső fül gyulladása stb. A betegség leghatásosabb kezelési módja a sebészeti beavatkozás: a dobhártya nyílásának műtéti bezárása.
Csecsnyúlvány-gyulladás
A csecsnyúlvány-gyulladást (masztoiditisz) bakteriális fertőzés okozza, általában a nem megfelelően kezelt heveny középfülgyulladás szövődményeként alakul ki. A fertőzés a csecsnyúlványra korlátozódik és elérheti a fül mögött található sziklacsontot is, és a csontban tályog alakulhat ki. A betegséget kifejezett klinikai tünetek (fájdalom, váladékozás, láz) kísérhetik, de létezik egy tünetmentes változata is.
Megfelelő kezelés nélkül a csecsnyúlvány-gyulladás siketséget, vérmérgezést, agyhártyagyulladást, agytályogot is okozhat. Szerencsére az antibiotikumoknak köszönhetően ma már ritkán fordul elő. A kórismét röntgen és/vagy CT-vizsgálat segítségével állítják fel. A kezelés vénán keresztül adott antibiotikumokkal történik, de olykor sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
Forrás: www.ujszo.com
