Ha a fedetlen fejet hosszabb időn keresztül tűző napsütés éri, napszúrást kaphatunk. A "hosszabb" idő egyénenként, életkortól, hajszíntől, bőrtípustól függően változik, de tulajdonképpen bárki kaphat napszúrást, ha óvatlanul, fedetlen fejjel tartózkodik a napon.
A kisgyerekek, és a fehérbőrű, szőke hajú felnőttek a déli napsütésben akár már fél, egy óra alatt is napszúrást kaphatnak, ha nem védik fejüket könnyű kalappal, vagy kendővel. Ráadásul, ha még nem szereztek némi alapszínt, bőrük is gyorsan leég. De a barna bőrűek, és a már alapszínnel rendelkezők is kaphatnak napszúrást, ha egy-két órát a tűző napon tartózkodnak, fejfedő nélkül, vagy anélkül, hogy fejüket folyamatosan hűsítenék vizzel.
A napszúrás szédülést, fejfájást, nyugtalanságot okoz. Súlyosabb esetben hidegrázás és láz is bekövetkezik, sőt agyhártyagyulladást, és agyvérzést is okozhat.
Ha a fejet védik is, de a bőr súlyosan leég, a napszúráshoz hasonló tünetek lépnek fel.
Ha az óvintézkedések ellenére az első tüneteket észleljük, rögtön vonuljunk árnyékos, hűvös helyre, tegyünk vizes borogatást a fejre, és langyos vízzel, hosszan zuhanyozzuk le az egész testet.
A leégett bőrnek is a víz, illetve a hidratáló testápolók, zselék tesznek a legjobbat. A leégéssel a bőr vízháztartása borul fel, így elsősorban azt kell helyre állítani. Ha még nincs láz, csak hőemelkedés és enyhe hidegrázás, a lázcsillapítók közül az aszprin a leghatásosabb, acetilsav tartalma miatt.
Súlyosabb tünetek - láz, erős fejfájás, néhány pillanatos eszméletvesztés, a bőr felhólyagosodása - esetén sürgősen forduljunk orvoshoz.
Napszúrást kapott kisgyermeket - még enyhe tünetek esetén is - tanácsos mielőbb orvosnak megmutatni.
A legenyhébb napszúrás, vagy leégés után mindaddig ne menjünk napos, de még félárnyékos, árnyékos helyre sem, amíg a tünetek teljesen el nem múltak. Ne feledjék, a fák levelei között is átsüt valamennyire a nap, illetve vízről visszaverődő sugarak is elérnek az árnyékba. Legjobb, ha néhány napig a víztől távoli, árnyékos teraszon, erkélyen maradunk!
