Már éppen találkozunk, mikor egyszer csak hegyeset köp, pont elém, éppen, hogy el nem talál. Meghökkenve megtorpanok, ránézek, rám néz, majd szó nélkül tovább megy. Nekem szánta?
Vagy egyszerűen bunkó, azaz neveletlen? Nem tudom, de eltöprengek: ha nekem szánta, vajon mivel vívtam ki ellenszenvét? Hogy az én ruhám nem kopott, s ezért "gazdagnak" tart, magát meg szegénynek? És az esetleges anyagi különbség miatti irigységet így kifejezni ki?
Avagy csak éppen összegyűlt a nyál a szájában a nátha miatt? És nem ismer más megoldást, mondjuk a zsebkendőt, vagy az oldalköpést?
A válasz mindegy is, kulturáltságból megbukott. Már nem vagyok nyugodt.
Még mindig magamban morfondírozva, elérem úti célom.
Ám mielőtt beléphetnék a kapun, majdnem feldönt egy jól öltözött hölgy, kezében a meggyújtásra szánt cigarettával. Ahogy kilép, rá is gyújt, majd egy elegáns mozdulattal elhajítja a kiürült cigarettásdobozt - a fa tövébe. Pedig a kapu mellett - kivételesen ott a szeméttároló.
Ekkor már - magamban - felháborodok.
S ha el nem száguldana el azonnal, rá is szólnék. Az elhajigált szemét látványa mindig felbosszant. Mert lehet, hogy nincs elég szemétgyűjtő az utcákon, de azért van!
A hölgy is megbukott kulturáltságból.
Hazafelé felszállok a metróra, majd a következő megállónál gyorsan le is szállok, és átmegyek egy másik kocsiba. Az előző kocsit ugyanis "megszállta" egy igen hangos, alkohol- és izzadtságszagot árasztó csapat.
Nem hajléktalanok és nem munkanélküliek ez számomra gyorsan kiderül az egy megállónyi idő alatt. Testületileg szidják főnökük "k...va anyját", illetve kioktatják legidegesebb társukat, hogy a legjobb feszültség levezető, ha egy jót "b...ik" otthon.
Bunkóság a köbön.
Végre én is hazaérek, bekapcsolom a TV-t, hogy meghallgassam a híreket.
Épp ott kapom el, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségét dicséri valamelyik nagy okos politikus - politikai és gazdasági oldalról. Meg, hogy milyen jó nekünk, mármint állampolgároknak, hogy az egységes Európához tartozunk.
Most már sikítok!
Európában? Legfeljebb földrajzilag. (De az korábban is igaz volt.)
Mert az utcán egyáltalán nem érzem úgy - na jó csak ritkán - hogy Európában járnék!
A fentihez hasonló példákat még hosszan lehetne sorolni, csak járni kell az utcát.
