Juciról csak úgy sugárzik a jókedv és a pozitív energia. Állandóan mozgásban van, szervez, tervez és megvalósít. Felszabadultan mozog minden helyzetben, irigylésre méltó az önbizalma, mindenről van véleménye és nem is titkolja azt. De vajon mindig ilyen volt? Vagy régebben feszélyezte a súlya, a külseje? A válaszokat ő maga adja meg számunkra.
Mivel te vagy a hazai plus size fotózás elindítója, így adja magát a kérdés, hogyan kezdted el ?
Ez egy érdekes történet. 2014 elején egy srác azt mondta, hogy nagyon kedves vagyok és szép, de leadhatnék pár kilót. Ez volt az a bizonyos utolsó csepp a pohárban. Miután életem során addig a pontig többször kaptam a testalkatomra megjegyzést, úgy éreztem, hogy eljött az ideje annak, hogy ebből a helyzetből már ne magamat sajnálva, vagy éppen sanyargatva kullogjak el, hanem végre kezdjek vele valamit. Érdekes, hogy a legtöbbször azt hisszük, rosszkor jön egy ilyen vélemény, de én úgy gondolom, az én életemben a legjobbkor jött, hiszen ebből merítettem az ötletemet és vettem a lendületet ahhoz, hogy létre hozzam a Plus Size photography-t. Előtte is fotósként dolgoztam, de ez annyira személyes történetemmé vált, annyira önazonosnak éreztem, hogy nem tudtam kikerülni a sorsomat.
Miben más egy plus size fotós a többiektől?
Szerintem csak annyiban különbözhet, hogy én véletlenül sem érzem magamat amiatt rosszul, mert van rajtam plusz kiló. Felvállalom a testalkatomat és nem feszengek amiatt, hogy nem vagyok konfekció méret. Nem hiszem, hogy csak a testem határoz meg, számos más belső értéket is képviselek. Az empátia számomra nagyon fontos emberi tulajdonság. Ahogyan az is, hogy ha fotózásra jön hozzám egy nő, akkor ő oldott, feszengéstől és szégyentől mentes légkörbe csöppenjen. Ha ezt sugárzom magamból, ő is ezt a rezgést veszi át és nem lesz benne kérdés, hogy elég jó-e? Így megörökíthetem azt az önfeledt nőt, akit mindig is látni kívánt, csak félelemből elrejtett.
Mit jelent számodra a plus size fogalma, hogyan viszonyulsz ehhez?
Félreértés ne essék, nem a túlsúly reklámozása a célom a munkásságommal, hanem az, hogy megmutassam, azért, mert van valakin némi plusz, még érezheti magát jól, értékesnek és tökéletesen vonzónak.
Te magad sosem fogyókúráztál?
Jaj, dehogynem! Kipróbáltam sok trükköt, diétát. A húszas éveim első fele erről szólt, aztán rájöttem, hogy előbb meg kellene ismernem magamat, a személyiségemet, s csak azután eldönteni, hogy milyen testben akarok élni, mit akarok képviselni, mivel tudok azonosulni. Mára eljutottam oda, hogy már nem akarok beállni a sorba, nem akarok görcsösen megfelelni sem a divatnak, sem másoknak. Elcsépelt mondatnak tűnhet, de tényleg van az a pont, mikor rájövünk, hogy legelőször csakis magunknak szükséges megfelelnünk, mert valójában akkor lehetünk boldogok, ha ismerjük és szeretjük azt, akik vagyunk.
Főként nőket fotózol, gyakran fehérneműben vagy más szexi módon és rengeteg civil kliensed is van. Mennyire nehéz, hogy megnyíljanak, levetkőzzék a gátlásaikat?
Nálam mindenki maga dönti el, hogy milyen képeket szeretne, de szinte mindenki kér fehérneműs, budoár fotókat. Nem szükséges győzködni őket, mert kedvet kapnak hozzá a munkáim láttán, ezáltal ők is szeretnék kipróbálni ezt a műfajt, s dögösnek akarják látni magukat. És azok is. Egyszer egy kiállításra készültem, ezért meghirdettem egy aktfotózást. Nem számítottam túl nagy érdeklődésre, azt hittem túl szégyenlősek ehhez a plus size nők, de a végén én lepődtem meg a legjobban azon, hogy rengetegen jelentkeztek rá.
https://www.youtube.com/watch?v=EdUog-TyX8w
Minden egyes képsorozatod más és más. Te találod ki a koncepciót is? Honnan inspirálódsz?
Vagy az utazásaimból merítek, vagy ha ennek a szenvedélyemnek nem hódolhatok éppen, akkor a régi festmények és maguk a modelljeim is inspirálóan hatnak rám. Mindemellett nyitott szemmel járok a városban, mert szinte bármi elindíthat egy ötlet, folyamatot, melyből később megszülethet egy-egy fotósorozat. Van, hogy a díszletek hátterét is megfestem, akár ruhákat varrok, vagy alakítok át egy-egy stílus, hangulat kedvéért. A fejemben már most is van egy újabb terv, egy újszerű elképzeléshez, hamarosan el is készítem.
Örök optimistának tartod magad, de láttam, hogy negatív kommenteket is kapsz a munkáidra, a hölgyek súlyára. Soha nem veszi ez el a kedved, illetve hogyan reagálsz rájuk?
Mikor közel 8 éve elkezdtem a plus size fotózást, akkor még reagáltam ezekre a véleményekre, de hamar rájöttem, hogy aki rosszindulatú megjegyzést ír, vagy reménytelenül értetlen, azzal nem érdemes leállni csevegni. Ma már nem akarok senkit meggyőzni arról, hogy más perspektívából szemlélje a dolgokat, mert ezzel csak a saját értékes időmet pazarlom el. Így aztán egy erős szűrőt állítottam be, s miután a célom a kezdetektől az, hogy a kerekded nők önbizalmát növeljem, így nem engedem meg senkinek, hogy belegázoljon a hölgyek lelkébe. Szóval, törlöm az ilyen kommenteket és néha, ha túlmennek a határaimon, akkor letiltom a trollokat. Ez nem egy vitaoldal, itt a fotós munkásságomat mutatom meg, és egyben segítek azoknak, akiknek az a célja, hogy elfogadják magukat.
Rengeteg tapasztalattal rendelkezel, ezek alapján milyennek ítéled meg a magyar nők önbizalmát?
Bár a vendégeim 98%-a plus size, olykor találkozom vékonyabb testalkatú hölgyekkel is és az a meglátásom, hogy az önbizalom kicsit sem súlyfüggő. A magyar nőknek nagy szüksége lenne még több pozitív, hétköznapi példára is, hogy végre valahára ne hasonlítsák magukat állandóan a feltűnően szétplasztikázott, mégis szépségideálnak kikiáltott hírességekhez, mert ez sajnos egy hamis énképhez vezet. Fontos lenne az is, hogy már gyermekkorban elültessük és erősítsük a lányokban azt, hogy ne érezzék kevesebbnek magukat csak azért, mert nem úgy néznek ki, mint a reklámokban szereplő nők vagy a népszerű instagramsztárok. Ők egyediek és tanulják meg látni, hogy szépek és értékesek, hogy merjék felvállalni a gondolataikat, az érzéseiket.
Szerencsére egyre többen vállalják fel magukat és nem szégyellik a testüket, az adottságaikat, de úgy tűnik ebben az országban nem kedvelik azt, ha valaki más, mint a normálisnak tartott. Mit gondolsz erről? Hogyan lehet valakit segíteni, hogy érvényesülni tudjon?
Én első körben mindenkit egy önismereti folyamatra ösztönöznék, hogy derítse ki, ki ő és mit akar valójában. Ha megismerjük magunkat, egyre több választ kapunk a személyiségünket illetően, hogy mit, miért csinálunk, miért úgy reagálunk rá, ahogy, vagy miért ismétlünk bizonyos élethelyzeteket, családi mintákat. Ebből a megszerzett tudásból sokkal könnyebb az elfogadás és az önelfogadás útjára lépni. Az pedig, hogy egy hozzánk nem közel álló, vagy ismeretlen ember mit gondol rólunk, azzal nekünk nincsen dolgunk. Úgy vélem, hogy mások véleménye sokat elárul arról, hogy az illető önmaga ismeretében, önmaga tiszteletében épp hol tart.
Tele vagy munkával, sikeres vagy a szakmádban, rengeteg követőd van, a social médiában nagy népszerűségnek örvendsz, már könyved is megjelent. Mi lesz ezek után a következő lépés?
Annyit elárulok, hogy őszre nemcsak egy újabb kampányszerű „body positive” fotósorozatot tervezek több kerekded hölgyet is megörökítve, hanem jön a második regényem is, mely az önismeret mellett párkapcsolati helyzetekkel, kérdésekkel is foglalkozik. Ahogyan az első könyvemből, ebből sem fog hiányozni a szerelem, a szenvedély és a motiváció.
Még több sikersztori:
"Ideje elfogadni, hogy nem mindenki 20 éves és 50 kiló"
Modernkori legyezők megálmodója
--
