Ha jelképeknek tekintjük a betegségeket, megérthetjük a lelkünkben sokszor elnyomott problémákat, és ezzel máris a gyógyulás útjára léphetünk. Ha a tüneteket csak gyógyszerrel kezeljük, a betegség nem fog megszűnni, máshol újra előtör. Betegségeinket csak lelkünk problémáinak feloldásával tudjuk gyógyítani.
Az emberek 75 százaléka mondhatja magáról, hogy rövidlátó vagy távollátó. Minden második embernek szemüveget kellene viselnie, de ezt sokan nem teszik.
Nem annyira köztudott, hogy a szem betegségei is lelki okokra vezethetőek vissza. A "szem a lélek tükre", ha nem tetszik az amit látsz önmagadról, a szemeden is megmutatkozik. Szakemberek úgy tartják, hogy az aki rövidlátásban szenved, valójában önismereti problémái vannak. Bizonytalan, fél a jövőtől, a döntésektől, a felelősségtől, menekül önmagától, mert nincs megelégedve saját magával. Általában fiatal korban fordul elő a rövidlátás problémája.
Gyerekként én magam is küszködtem a szemüveggel. Rendkívül magas dioptriám volt. Emlékszem az akkori énemre, csúnyának tartottam magam, butának, nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal, hogy hova menjek továbbtanulni. Majd egy pár év múlva, mikor iskolát váltottam, teljesen megváltozott az életem. Újra lett önbizalmam , elkezdtem jól tanulni, és ezzel párhuzamosan javult a szemem. Fél évente cseréltem már a szemüveget, végül pedig eltettem az íróasztalom fiókjába, és ma már nem hordok "pápaszemet".
A másik gyakori szemprobléma, a távollátás. Hasonlóan vissza lehet vezetni a lelki problémákra. A rövidlátással ellentétben ez a betegség idősebb korban szokott kialakulni. Idős korban az emberek hajlamosak elfáradni, beszűkül a világuk, és mindennel kapcsolatban távolságtartóak. Ezt a betegséget tehát a szűk látókörűség jellemzi. Ha valaki képes ezen felülemelkedni, lehet, hogy elrakhatja szemüvegét egy fiókba.
Minden szembetegség gyógyulásának kulcsa a saját tudatunkban van, az önmegismerés, elfogadás, a szeretet, és mások szeretete. Lelkünk harmóniája vezet minket az egészséghez, és a boldogsághoz.
