-
A koronavírus járványt megelőzően pár hónapot irodalmi ösztöndíjjal Prágában töltöttél, ahol készülő regényeden dolgoztál. Ez a pár hónap, bár egyértelműen munkával telt, de azért talán egyfajta elő-nyaralásnak is felfogható. A kérdésem is erre vonatkozna: nyaralás során szoktál-e dolgozni, vagy olyankor teljesen kikapcsolsz, félrerakod az ötleteidet, nem is viszed magaddal a félig kész kéziratot?
- Nem rendelkezem még olyan nagy referenciával, hogy erre kidolgozott rendszerem legyen, de eddigi nyaralásaim alkalmával – amik általában belföldön és általában nyáron történtek – nem vittem magammal egyik félkész kéziratomat sem. Prágában azért voltam kivételesen jó helyzetben, mert három hónap éppen elég hosszú idő volt ahhoz, hogy alaposan megnézzem magamnak a várost, és ahhoz is, hogy annyit írjak, amennyire három hónap alatt előtte még sosem voltam képes.
-
Híve vagy annak, hogy az év közben összevásárolt könyveket a nyaralás 2-3 hete alatt olvassuk ki?
- Ez nekem ritkán szokott menni. Relatíve sokat vonatozom, és a vonaton szeretek olvasni, de ha már odaértem valahová, szeretek inkább „ott lenni”, és én vagyok az, aki a nyaralás során egy könyvet is alig képes kiolvasni. Valami lokális dolog mindig elvonja a figyelmem. A csukott szemmel semmittevés is igen vonzó opció ilyenkor.
-
Régebben azért az emberek nagyon megválogatták, milyen könyveket visznek magukkal nyaralásra, hiszen a terjedelem és a súly is szempont volt. Az e-könyvek ezt a problémát kiküszöbölték, bár nekem nem adják meg az olvasásnak azt az élményt, mint amit a papír alapúak kínálnak. Te hogy vagy ezzel?
- Csak papír alapú könyvet olvasok, de ez nem valami elvi meggyőződés vagy a modern technika elutasítása, hanem egyszerűen így alakult. Telefonon rengeteget olvasok, gyanítom, túl sokat is. Nem tesz jót a szememnek. Ha ajándékba kapnék egy e-bookot, biztosan használnám. Így marad a könyv.
-
Ha nem is spájzol be az ember év közben könyvekből, azért talán érdemes a nyári szabadságra olvasnivalókat vinni. Te ilyenkor mi alapján szoktál válogatni: íróként van valami külön szakmai szempont, vagy ilyenkor te is csak kikapcsolódni szeretnél?
- Nincsenek külön „nyaralós” könyveim. Nyaralásra is pont olyan könyvet viszek, amilyet amúgy is olvasnék.
-
Neked például a krimi, vagy egyéb könnyedebb műfaj is belefér ilyenkor?
- Nem szeretném azt sugallni, hogy a krimit vagy a szórakoztató irodalmat alábbvaló esztétikai kategóriának tartom, mint a többit, sőt. Szerintem az egyik legnehezebb dolog okosan nevettetni, illetve krimit írni. Ez utóbbi olvasásával hadilábon állok, az írásával meg sosem mernék próbálkozni. Nagyon nehezen tudok egyszerre egynél több dologra figyelni, és ez a középsúlyos figyelemzavar írás közben is komoly kihívást szokott jelenteni. Az egyik barátnőm nagyon kedvesen próbál rávezetni a jó krimire, azon belül is Agatha Christie könyveire, ezért minden évben kapok tőle egyet. Ünnepélyesen megígérem, hogy az idei balatoni nyaralásra a Nyaraló gyilkosokat fogom magammal vinni!
-
Az idei nyárra milyen könyveket terveztél be, és ezek közül miket ajánlanál az átlagos (ha egyáltalán van ilyen) olvasónak?
- Tegnap vettem meg Bereményi Géza Magyar Copperfield című regényét, azt biztosan magammal fogom vinni. De mindenkinek az egyéni ízlésére, érdeklődésére bíznám, mit visz magával a nyaralásra. Engem mostanában főleg az autofikciós regények, novellafűzérek szoktak megtalálni.
-
És egy kis hevenyészett statisztika: általában hány könyvet szoktál egy-egy nyaralásra magaddal vinni, és ezek közül mennyit olvasol el végül? Vagyis mekkora "remittendával" dolgozol?
- Mindig úgy indulok neki, hogy két-három könyv nálam van, de ebből jó, ha egyet el tudok olvasni. A másodikat esetleg a hazaútra tartogatom.
-
Most, hogy leadtad a kiadónak az új regényedet, a nyarat a pihenésnek szánod, esetleg belevágsz valami újba? Vagy ez a kérdés még túl korai?
- Hú, azt hiszem, erre még túl korai lenne válaszolni. Vannak ötleteim, de szerintem azokkal majd a nyaralás után tudok elkezdeni foglalkozni.
