Jian Zihao, Kína legjobb e-sportolója mindössze 23 évesen, romló egészségi állapota miatt vonult vissza június elején, de van olyan profi játékos is, aki már 15 évesen kiégett. A gaming-láz elsősorban a kamaszokat és a fiatal felnőtteket érinti, ezért nagy a szülők felelőssége a probléma időben történő felismerésében.

Komoly probléma. Fotó: Budai Egészségközpont

 

„Legyen szó bármilyen típusú addikcióról, fontos tisztában lenni vele, hogy nem a szenvedélybetegség adott tárgyától (alkohol, drog, gyógyszer, dohány, vásárlás, munka, szex, szerencse- és számítógépes játék, stb.) válik valaki függővé, hanem az adott személy tulajdonságai, erre való hajlama miatt alakul ki. A nemzetközi kutatások szerint a fiúk, illetve a férfiak körében gyakoribb a virtuális ­játék-függőség, mivel a bennük lévő tesztoszteron kockázatvállalásra és agresszióra ösztönözheti őket, ezért fogékonyabbak az ilyen típusú játékokra” – mondta dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai addiktológiai szakpszichológusa.

 Korábban azt gondoltuk, a jelenség leginkább a kamaszokat érinti, ám az internethasználat széles körű elterjedésével az idősebbek és a gyerekek is rákaptak a számítógépes játékokra, nemtől függetlenül. Utóbbiak szinte az anyatejjel együtt szívják magukba a virtuális világokat. Amíg a tanulás részeként ismerkednek meg a digitális eszközökkel, ez nem jelent gondot, ám ha csak szórakozás és unaloműzés miatt játszanak, az növeli az addikció esélyét. Ma már egészen kis kortól elérhetőek az online játékok, ezért a szülők szerepe nagyon fontos annak eldöntésében, mivel és mennyit játsszon a gyerek. Ha őszintén tudnak beszélgetni csemetéikkel arról, hogy mi érdekli őket igazán, akkor egyrészt segíthetnek megtalálni a számukra izgalmas készségfejlesztő játékot, másrészt megtaníthatják a tudatosságot és az egészséges kereteket.

 Monitorzombik a világban

Játékfüggők a világon mindenhol vannak, de leginkább a technikailag fejlett országokban – Nyugat-Európában, Kínában, Koreában, Japánban és az Egyesült Államokban – fordulnak elő nagy számban. A japán szakirodalom például már külön szakkifejezést alkotott a virtuális játék-függőségre. Hikikomorinak nevezik azt, aki a lakásába zárkózva, monitorok között éli az életét. Az egyiken játszik, a másikon internetezik, a harmadikon tévét néz, a negyediken pedig dolgozik, mert mindezt finanszírozni is kell valamiből. A hikikomori egy monitorzombi, aki a társadalomtól elszigetelődve, az online térben él, még az ételt is a neten rendeli, és személyes találkozások nélküli, virtuális párkapcsolatot folytat. Többnyire a gazdag japán fiúk lesznek hikikomorik, így lázadnak az apai elnyomás ellen.

A helyzet a számító­gépes játékok egyik legnagyobb fejlesztőjénél, Dél-Koreában sem rózsás – itt leszoktató táborokat alapítottak a játékfüggők számára. A jelenség komoly problémát okoz Kínában is, ezért tavaly év végén törvényt hoztak arra vonatkozóan, hogy a 18 év alattiaknak 22 óra és reggel 8 óra között tilos online játszaniuk. Az USA-ban pedig az Anonim Alkoholisták mintájára önkéntes alapú OLGA-programot (Online-Gamers Anonymous) indítottak, amely során a résztvevők egy 12 lépéses terápia segítségével próbálnak leszokni a gamingről.

 Párhuzamos dimenziókban

„A függőségre való hajlamot családi minták, bizonyos korai élet­események és a gének is előidézhetik. A kutatások rámutattak, hogy az internetes játékok azért olyan vonzóak az arra fogékonyak számára, mert elűzik az unalmat, oldják a depressziót, a magányt és az önbizalmat is javítják. A gamerek számára a legvonzóbb, hogy a virtuális világban sikereket érhetnek el, és itt azzá válhatnak, akivé csak akarnak. Eközben a való életben fizikailag és mentálisan saját maguk ellenségévé válnak, ugyanis a játékfüggőség kihat az alapvető életfunkciókra, és teljesen kizsákmányolja a szervezetet. A játékosok között kiugróan magas az egészségtelenül táplálkozók aránya, hiszen akár 8-10 órán át ülnek a számítógép előtt étlen-szomjan, utána pedig egyszerre akarják bevinni az elmulasztott ételmennyiséget, ami igencsak megterheli az emésztőrendszert. Többségüknél gyakoriak a gerinc- és izom­problémák, továbbá a különböző szembetegségek is. Ezenfelül a rendszeres éjszakázás miatt állandóan kialvatlanok, ami hangulatzavarokat, depressziót, szorongást okoz. Tehát ez tulajdonképpen egy ördögi kör” – hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere.

Ráadásul a játékfüggők sokszor elvesztik a pénzzel való helyes bánásmód képességét, ahonnan már csak egy lépés a kriminalizáció – sok kóros játékfüggő például illegálisan szerez pénzt online pókerre. Emiatt az összes addikció közül a játékfüggőségnek van a legnagyobb öngyilkossági kockázata, hiszen a veszteséget nem mindenki tudja feldolgozni.

Már gyermekkorban elkezdődhet. Fotó: Pixabay

 Mit tehet a szülő?

A szülőknek nagyon szigorúan meg kell határozniuk a gyerek internethasználatának idejét és helyét. Ha például a lefekvés ideje 23 óra, akkor 22 óra után már nem szabad játszania, hogy le tudjon nyugodni a központi idegrendszere. Minél korábban kezdi el stimulálni valaki az agyát a számítógépes játékhasználattal, annál inkább megzavarhatja az idegrendszer érését, ami 20-21 éves korig még eltarthat, így a harmonikus fejlődés gátja lehet. A késő esti órákban történő rohamszerű evést sem szabad megengedni, mert rendkívül egészségtelen, és éjszaka is érdemes ellenőrizni a gyereket, hogy nem játszik-e titokban. A szülőknek célszerű ellenőrizniük a bankszámlájukat is, hogy a gyerek nem használta-e esetleg a tudtuk nélkül a bankkártyájukat – az online pókerhez ugyanis csak dombornyomott kártyával lehet regisztrálni.

„A függők akkor sem tudják abbahagyni játékot vagy legalább csökkenteni az arra fordított időt, amikor már ők maguk is érzik, hogy károsan befolyásolja mindennapi életüket. Ezért fontos a tudatosság megőr­zése, figyelni, hogy mikor, mennyit játszik az ember. Ajánlott az interneten elérhető tesztek valamelyikét is kitölteni, amellyel felmérhetjük, hogy túlzásba vittük-e a játékot. Ha a játék mennyi­sége egyértelműen a mindennapok rovására megy és nem sikerül önállóan vagy szülői segítséggel megoldani a problémát, akkor mindenképpen fel kell keresni egy szakembert. Súlyos virtuális játék-függőség esetében nem szabad vesztegetni az időt, hiszen már több intézmény, ambulancia, szakrendelés és program is létezik, ahol segítséget lehet kérni” – hangsúlyozta dr. Hoyer Mária.