Az elmúlt évszázadban általánosan megugrott a várható átalagéletkor, s a növekedés folytatódik. Eközben a civilizációs ártalmak, az egészségtelen életmód egy másik tendenciát is erősítenek: bár tovább élhetünk, de úgy tűnik, életünk második felében egyre több nyavalyától terhelten. Ez pedig felveti a problémát: hogyan finanszírozzák majd a kormányok az egészségügyi ellátást nagy betegtömegek esetében? A kérdés épp olyan égető a fejlett országokban, mint a világ lassabban fejlődő területein…
Egészségtudatosság
Erre hívja fel a figyelmet 2012-ben az Egészség Világnapja, melynek szlogenje: A jó egészség életet ad az éveknek… A szakemberek szerint a megoldást mindenképpen az időskori aktivitás megőrzése jelentené, ám ennek alapja a jelenleginél sokkal egészségtudatosabb ifjú- és középkor lehetne.
"Persze sokakban felmerülhet a kérdés, miért is akarnánk száz évig élni? – fűzi hozzá Dr. Solymos Mónika a Dr. Rose Magánkórház kardiológusa – “Hiszen az időskorhoz különféle kellemetlen vagy épp kifejezetten súlyos betegséget társítunk magunkban, s általában romló életminőséget. Mintha életünk utolsó évtizede az elmúlás előszobája lenne… Pedig nem kell annak lennie."
Ha csak korunk leggyakoribb halálokát tekintjük – a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, melyek 54 százalékkal állnak a statisztikák élén – a helyzet pusztán az egészségtudatosabb életmód hatására döbbenetes javulást mutathatna.
A szűrés fontossága
“Szükség is van a gyors változtatásra – mutat rá Dr. Solymos – mivel a számokat tekintve, nagyjából egyetlen generációnyi idő áll rendelkezésünkre, hogy elkerüljük a krízist, amit a betegségekkel küzdő, így többségében inaktív időskorú tömegek ellátása okozna. S mindez nem csak társadalmi érdek: akár 70, akár 100 évet ér meg valaki, mindennél fontosabb, hogy a lehető legtovább élvezhesse az egészség és a vitalitás ajándékát. Ezért 40 éves kor felett évente egy alkalommal terheléses EKG és szív ultrahang javasolt. 40 év alatt az évenkénti szűrés inkább az aktív sportolók esetében szükséges, illetve ha valakinél a kardiovaszkuláris problémák rizikója magasabb.

TUDTA?
Napjainkban minden hatezer emberből egy éri meg 100. születésnapját, a 110-et pedig hétmillióból egy. A hosszú életre hajlamosító gének mintázatát még 2010-ben azonosították brit tudósok, s ezek alapján minden korábbinál nagyobb pontossággal prognosztizálható, ki ünnepelheti meg a századik születésnapját is. Ugyanennek a kutatásnak érdekes megállapítása volt az is, hogy a “hosszú élet” génekkel rendelkezőkben épp úgy megtalálhatók a szív- és érrendszeri problémákra, cukorbetegségre vagy épp Alzheimer kórra hajlamosító gének is, ám a magas életkort lehetővé tevő társaik mégis felülírják ezek hatását. A tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a dohányzással, alkoholfogyasztással, a mozgás hiányával és a helytelen étrenddel szemben még a “szuper gének” sem nyerhetnek.