A legelső intő jeleket a kísérletben résztvevő patkányok és az egerek szolgáltatták - elpusztultak, megbetegedtek, vagy káros mellékhatások jelentkeznek náluk. A cél, amiért számtalan laboratóriumi állat pusztul el gyógyszerkísérletek során az, hogy a gyógyszergyárak megtudják, vajon a gyógyszerben található egyes összetevők mérgezőek vagy esetleg halálosak-e, még mielőtt emberek milliói használnák azt.

Abban az esetben, ha az összetevők valamilyen módon ártalmasak, a kísérleti állatokon végzett vizsgálatok megmutatják, hogy azok milyen mértékben károsítják a májat vagy érik el az agyat. Nem véletlen, hogy ezeket a teszteket szigorúan vizsgálják botulinumra. Az egyik leghalálosabb idegméreg 1989-ben, Botox néven került a piacra. Az egyik legnyomósabb oka annak, hogy a Botox és a Myobloc ilyen sikert ért el, az, hogy az előzetes teszteredmények azt mutatták, beinjekciózás után nem kerülnek az agyba és a gerincvelőbe. Bár voltak jelek, hogy a méreg bejuthat a véráramba vagy a nyirokrendszerbe, de a gyártó szerint a Botox nem juthat az agyba.

A megszokott tudományos eljárási sorrenddel ellentétben, a tudósok csak azután jöttek rá, hogyan is hathat a Botox, miután emberek milliói kaptak belőle. Ellentétben a kísérleti tesztek eredményeivel, a botulinum méreg igenis bejut az agyba a befecskendezés helyén lévő neuronok segítségével - legalábbis a laboratóriumi állatok esetében.

Nem bomlik el

Az Olasz Idegrendszer-tudományi Intézet tudósai patkányokat és egereket injekcióztak a botulinum A típusú idegméreggel, olyan dózisban, mely könnyen összehasonlítható az embereknél alkalmazott mennyiséggel. (A különböző változatok A, B és E néven ismertek, attól függően, hogy hol található bennük a közös baktérium: A néven ismert a Botox, B a Myobloc, amit súlyos hátfájásra alkalmaznak.)

A kísérlet során, a beinjekciózás helyén lévő neuronok felszívták a méreg egy részét és továbbadták a hozzájuk csatlakozó többi neuronnak, így a méreg három nap alatt az agyi keringésbe jutott, ahol megzavarta a neuronok működését. Ezek szerint a méreg egy jelentős része pont ott hat, ahol nem kéne.

Mindez ellentétben áll a korábbi vizsgálatok eredményeivel, melyek azt feltételezték, hogy az idegméreg a beinjekciózás helyén ártalmatlan összetevőkre bomlik, és nem jut tovább. Ha esetlegesen mégis, csak a véráramba vagy a nyirokrendszerbe kerül be. A Botox gyártója, az Allergan állítja, hogy a régebbi tanulmányok sokkal helytállóbbak, s a botulinum A-ra végzett vizsgálataik ellentmondanak az olaszok eredményeinek. Edgar Salazar-Gruesco, a Myobloc gyártójának főmunkatársa szerint az olasz eredmények új megvilágításba helyezik a Botox és a Myobloc preklinikai tesztjeit.

Más megvilágításba kerülnek azok a halálesetek is, melyek Botox kezelés után történtek. Tudósok 1437 olyan esetet analizáltak, mely 1989 és 2003 közötti  Botoxkezelést vizsgáltak. Ezek legtöbbje ránctalanító kezelés volt, ám a 28 halálos eset áldozatai mind orvosi előírásra kaptak Botoxot. Legtöbbjük súlyos betegségben (pl. agyvérzésben) szenvedő gyermek volt, akik az injekciót izomzat lazítására kapták, ami nem helyeselt, ám legális használata a szernek.

A gyógyszer figyelmeztet a használati utasításban arra, hogy olyan visszafordíthatatlan mellékhatásai lehetnek, mint például lógó szemhéj a beinjekciózás közelében, illetve nyelési nehézségek.

Mindezek tudatában, azoknak, akik kozmetikai célból szeretnének Botoxkezelésen részt venni, legjobb belátásuk szerint kell dönteniük arról, hogy vállalják-e az idegméreg használatával járó kockázatokat. Mindenesetre az új bizonyíték arra, hogy a Botox bejuthat az agyba, talán elég ahhoz, hogy a ráncok újra divatba jöjjenek.

(WEBBeteg -  Cs. K.)

forrás: www.WEBBeteg.hu