Lépj be az Eiffel-torony titkos helyiségeibe!
Amikor Gustave Eiffel megálmodta az 1889-es párizsi világkiállításra a tornyot, maga sem gondolta, hogy ez az építmény Párizs egyik jelképévé válik, és mégsem bontják el 20 év múltán, ahogyan eredetileg tervezték.
Ebben jó része volt az I. Világháborúnak is, amikor az Eiffel-torony lett a francia csapatok egyik fő rádióadója, ahonnan szinte az egész országba sugározhattak. Ekkor került be a déli pillér alá a titkos katonai bunker is, amely ma részben, előzetes kérésre látogatható, egy részét egyébként az éppen felújítás alatt lévő Le Jules Verne étterem konyhái és a légkondícionálók tárolóhelyei foglalják el. A szóbeszéd szerint ugyanekkor egy alagutat is építettek az Eiffel-toronytól az École Militaire-ig, de ennek máig nem bukkantak nyomára. Nem csak a torony alatt, de a tetején is találhatunk titkos helyiséget: ezt a névadó eredetileg saját magának tervezte, hogy zavartalanul gyönyörködhessen a panorámában. A korhű bútorokkal berendezett apartmanban Gustave Eiffel és Thomas Edison találkozását jelenítik meg.
A középkori alkímisták bölcsek kövét rejti a Notre Dame?
A párizsi Notre Dame nemcsak Franciaország, de Európa egyik leghíresebb temploma, és ezt nem csak Victor Hugo regényének köszönheti. Történelmét és a sokszori újjáépítés részleteit számtalan útleírásban olvashatjuk, de a valódi titkokat maguk a falak rejtik. A főbejárat homlokzatán látható medalionok például szimbólumokban írják le, hogy miként készíthető el a középkori alkímisták által olyannyira keresett bölcsek köve, amely képes a higanyt arannyá változtatni. Eddig azonban senkinek nem sikerült megfejteni a rejtvényt! Kevésbé titokzatos viszont a kőfalakon látható, vésett mintázatok története, ezek tulajdonképpen az építőmesterek saját névre szóló jelei voltak, amelyek alapján összeszámolták a bérépítők járandóságát. A Notre Dame középső tornyának tetején látható szélkakas is csodás ereklyéket rejt magában, így például Jézus tüskekoszorújának egy darabkáját. A további borzongásra vágyóknak kötelező a katedrális alatti kripták megtekintése is, amelyek majd 2000 évesek.
Nyomozz a Louvre titkai és bűntényei után!
A Louvre felfedezéséhez nem árt feltérképezni a kiállítások hihetetlen anyagát, és kiválasztani pontosan, hogy mire is vagyunk kíváncsiak. Ráadásul az online jegyelővétellel a több órás sorban állás is lényegesen megrövidíthető. III. Napóleon díszes apartmanja kötelező látnivaló, csak úgy, mint a Milói Vénusz és a Mona Lisa, ez utóbbi egyébként egy teremben helyezkedik el a múzeum legnagyobb festményével, a Kánai menyegzővel. A profi utazók tematikus múzeum-bejárást is foglalhatnak, így nem vesznek el a részletekben: „Dan Brown: Da Vinci kód” című regénye ihlette túra a valóság és a fikció közötti különbségekre mutat rá, az „Evés művészete” című túra valódi gasztro időutazásra hív, míg a „Gyilkosságok és rejtélyek” című tárlatvezetés a legnagyobb Louvre-beli bűntények és titkok nyomába ered, a gyerekes családoknak pedig külön szórakoztató miniprogram is foglalható.
Az operaház fantomja és a tűzoltók
Párizs jól ismert látnivalói is számos titkot rejtenek, és nincs ez másként a párizsi operaház esetében sem. A Palace de Garnier a XIX. században mocsaras területre épült, így az alapozást speciális, dupla alaprendszerrel oldották meg. Az alsó alap pillérjei között felgyűlt víz egy valódi sötét tavat alkot, amely majd egy évszázadon keresztül adta az épület tűzvédelmét, és még halak is élnek benne. Ez az operaház alatti tó adta az ihletet Gaston Leroux-nak 1910-ben az Operaház fantomjának történetéhez, amelyből a világ legtöbbet játszott musicalje is készült. Az biztos, hogy napjainkban torzszülött fantomok helyett ismét a párizsi tűzoltóság használja tavat, bár nem tűzoltásra, hanem ott gyakorolják a sötét vízben való merülést és mentést.
Mesebeli ódon parkok és sikkes passzázsok
Párizs parkjai közül a helyiek a Parc des Buttes-Chaumont-t választják, amely mesebeli hangulattal, templomokkal, romokkal, vízesésekkel és buja növényzettel várja a pihenőket, és ráadásul olyan tömegre sem kell számítani, mint például a Tülériák kertjében. Este kötelező a Saint Martin csatorna partján andalogni, az új hipszter városrész igazi kulturális kavalkádnak számít pezsgő éjszakai élettel. Ha pedig esik, akkor irány a Grands Boulevards környéke, ahol több, mint 20 fedett utcácska, passzázs található. A legrégebbi, a Passage des Panoramas 1799-ben épült, és azóta is megőrizte régimódi varázsát, a leghosszabb és egyben a legkeskenyebb fedett utcácska a múlt századi, textil nagykereskedőknek épült Passage du Caire, amelynek főbejáratát az egyiptomi Hathor istennő szobrai díszítik. A legdíszesebb passzázs minden bizonnyal a Palais-Royal melletti Galerie Vivienne, amit számos francia filmből ismerhetünk.
Macarontól az erotikus kiállításig
Párizs művésznegyede, a Montmartre nem csak Piacassot és Van Gogh-ot ihlette meg, de ma is rengeteg festő és képzőművész él ott a Sacre-Coeur Bazilikát övező hegyes-völgyes utcácskákban. A színes tereken utcai festők kínálják portékájukat, az utakat övező apró boltokban pedig jutányos áron lehet vásárolgatni. A Moulin Rouge kabaré műsora kihagyhatatlan csak úgy, mint a negyed kortárs képzőművészeti kiállításai és a különböző erotikus programok. A környéken a francia háziasszonyból séffé avanzsált Benedicte Mesny makaronja is megkóstolható a Parc Monceau-beli központban, sőt még elkészítést is megtanulhatjuk. Ha már a tipikus párizsi édességnél tartunk, akkor érdemes megemlíteni a legnagyobb makaronházat, a Ladurée-t a Champs-Elysées-n és a Dalloyau-t a rue de Grenellén, ahol állítólag 300 éves recept alapján készül a finomság.
