Ekkor már teljes biztonsággal lehet szeretkezni, nem kell semmilyen fogamzásgátlásról gondoskodni. Ha már mindketten nyugdíjasok, sok a szabad idejük, azzal foglalkozhatnak, amivel és akivel akarnak. Nincs már kisgyerek a közelben, kettesben lehetnek.
A férfiak nemi vágya lassabban csökken, mert náluk nem olyan hirtelen következik be a férfi klimax, ezért jobban ragaszkodnak a szexhez. Az asszonyok viszont a változás kora után könnyen lemondanának a szeretkezésről, de sokan férjmegtartás miatt "házastársi kötelezettségüket" teljesítik, nem ritkán nagy fájdalmak árán.
De miért is fájdalmas az aktus a menstruációs időszak után? A természet csupán 40-55 éves korig biztosítja a nők számára a petefészek-működést, a peteérést, s az ezzel járó női hormonok magas szintjét. Az emberi életkor viszont a civilizált társadalmakban, így tájainkon is egyre hosszabb, s a nők életük egyharmadát a változás kora után élik meg. A hormonszintek csökkenésének következménye a húgyutak és a hüvelyhám, a külső nemi szervek sorvadása. Ezért válik égetővé a vizelés, mikor végigcsorog a húgycsövön és a gáton.
Vizeletvizsgálattal sokszor semmilyen kórokozó, baktérium nem mutatható ki, míg másoknál a visszatérő húgyhólyaggyulladás okoz zavart, amely antibiotikumokkal véglegesen nem gyógyítható. A 60-70 éves nőkben a húgyhólyag és húgycső záróizma nem zár tökéletesen a fal sorvadása, elvékonyodása miatt. Ennek következménye, hogy a vizelet akaratlanul elcsöppen, illetve köhögésre, nehéz tárgy emelésekor a vizelet elfolyik.
Ez sok emberben szégyenérzetet vált ki, nem beszél róla, nem kér segítséget, elzárkózik a világ elől. Ezt a vizelettartási nehézséget latinul incontinentiának nevezzük. Aki már olyan stádiumban van, hogy gyógyszerrel vagy műtéttel nem befolyásolható az állapota, az vastag intim betétet, vagy "felnőtt pelenkát", ún. inkontinencia betétet kénytelen hordani. A legfőbb probléma az, hogy a beteg még a háziorvosával is nehezen beszél a vizeletcsöpögésről, a hüvelyszárazságról, viszketésről, pedig van rá megoldás.
Minden esetben a kezelőorvos tudása, tapasztalata és a hozzá forduló panaszos állapota határozza meg a választandó kezelési módot. Első lépés az alapos kivizsgálás: van-e cukorbetegsége, bőrbetegsége, hogyan tisztálkodik, van-e minden nap széklete, csípi-e a vizelete, van-e húgyhólyaggyulladása, milyen a szexuális aktivitása? Ha bizonyítottan gyulladása van, azt antibiotikummal kell kezelni.
De ezután a szervezet védekező képessége csökken, így elszaporodhatnak a gombák (leggyakrabban a Candida albicans), melyet gombaölő és immunrendszert erősítő szerekkel tudunk eltávolítani a tápcsatornából, húgyutakból, hüvelyből. Ha cukorbetegségre derül fény, akkor azt kell kezelni, a cukorszintet normalizálni, mert a cukros táptalaj kiváló hely a baktériumok és gombák szaporodásához.
A hüvelyszárazság és fájdalom is az általános sorvadás miatt alakul ki. Vérezhet is közösüléskor a nő. Ezen kívül a tüneteket nem okozó Trichomonas vaginalis nevű egysejtű élőlény is gyakran megtalálható a rákszűrések során.
A kórokozók elpusztítása után jótékony hatású az ösztrogént (női hormont) tartalmazó hüvelykrém. Ez nemcsak a hüvelyhámot, hanem a húgyutak hámját is megvastagítja, ezáltal ellenállóbbá teszi a fertőzésekkel szemben. A hormon elsősorban helyileg, de felszívódva általánosan is hat: javítja a közérzetet, felkelti a nemi érdeklődést, síkosít, kellemessé teszi a szeretkezést.
Akinek viszont semmilyen betegsége nincs, csupán a hüvelyszárazság miatt vannak kellemetlenségei, az a patikában szabadon teljes áron megvásárolhatja a különböző síkosító zseléket. A hüvelybemenetre kenve kellemesebbé válik a behatolás. Akik pedig elkezdték a hormonpótlást tapaszok vagy tabletták formájában, azok általános állapota, így a húgyutak és hüvelyhám is fiatalos marad.
Csaknem minden második 60 év feletti nő észlel húgyúti, vizelettartási és hüvellyel kapcsolatos problémát, melyről nem beszél. E panaszok idejében elkezdett kezeléssel rövid idő alatt csökkenthetők.
Az egészségügyi költségvetés szempontjából is jelentős megtakarítás érhető el, ha kevesebb antibiotikumra, ágyneműmosásra, betétre, műtétre lesz szükség. A legfontosabb pedig az, hogy a nyugdíjas nők sokáig egészségesen, emberhez méltóan, boldogan élhetnek.
A szerző szülész-nőgyógyász szakorvos
Forrás: www.ujszo.com
