A Skanzen öt évre tervezett Robur-projektjének első állomásai a Felső-Tiszavidék falvai: Kispalád, Botpalád, Uszka, Sonkád, Milota, Vámosoroszi, Mánd és Nemesborzova. Nem véletlen az első úti célok kiválasztása, hiszen ez a tájegység nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A következő öt évben (2022-ig) végigjárja a busz az összes települést, ahonnan lakó-, szakrális- vagy közösségi épületek kerültek áttelepítéssel vagy másolatban a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba.
A múzeum digitális és szimbolikus formában szeretné visszaadni az adott közösségnek azt, amit kapott tőlük – előzetes felméréseket, rajzokat, kiviteli terveket, bontási dokumentációs fotókat, a házban hajdan lakók családjának történetét és fotográfiákat. Vannak települések, amelyekkel azóta is élő a múzeum kapcsolata, de vannak olyan helyek az országban, ahol elhalványultak a szálak. A Skanzen szeretné feléleszteni ezeket a kapcsolatokat, ami alapját képezné új gyűjtéseknek és kutatásoknak.
A robogó Skanzen-busz a múltat a jövő generációjával köti össze.
A robur, a kelet-német buszgyártás gyöngyszeme, amely a hatvanas években kezdte a magyar utakat koptatni, jó ismerőse lehet az idősebb korosztálynak. Az adott településről származó és visszavitt tárgyak kötetlen beszélgetést indíthatnak el múlt és jelen között. A digitális játékok a jövő generáció érdeklődését szeretnék felkelteni a Skanzen iránt. A buszban elhelyezett tabletek mindegyikén a Skanzen nyolc tájegységéhez köthető játékos feladatokat oldhatnak meg a fiatalok. A buszt minden helyszínen a Skanzen munkatársai kísérik, akik a generációk közti kapcsolatok erősítését segítő foglalkozást kínálnak az érdeklődőknek.
