- A magyar háztartások évről évre egyre több ruházati terméket vásárolnak. Legtöbb pénzt felsőruházatra költjük, s legszívesebben még mindig utcai árusoknál és piacon szerezzük be a szükséges darabokat. Többek mellett ez is kiderült a GfK Hungária Piackutató Intézet "FashionScope 2004" című Jelentéséből.

A GfK Hungária Piackutató Intézet napokban elkészült FashionScope 2004 című tanulmánya a ruházati könnyűipar helyzetét térképezi fel. A tanulmányból kiderül, hogy a piacra a 2000-2004 közötti időszakban lassú növekedés volt jellemző mind az értékesített mennyiség (2004-ben 235 millió darab), mind a forgalmi érték (2004-ben 344 milliárd forint) szempontjából. Az értékesítés mennyisége 2004-ben mintegy 6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az értékbeli növekedés azonban ugyanerre az időszakra vetítve nem haladta meg az 1 százalékot.

A növekedés ellenére továbbra is egy kis méretű hazai piacról beszélhetünk, ahol minden öt háztartásból négy vásárolt valamilyen ruházati ipari terméket 2004-ben. Az egy vásárló háztartásra jutó éves költés 108 546 forint volt. Egy magyar háztartás 2004-ben közel 26 alkalommal döntött úgy, hogy ilyen terméket vásárol, s alkalmanként átlagosan 4 103 forintot hagyott e célból a kasszáknál. Egy ruházati árucikk fogyasztói átlagára 1 465 forint volt a tavalyi évben.

Érdekes képet mutatnak az egyes vizsgált ruházati szegmensek (felső- és alsóruházat, cipő, bébiruházat, sportruházat, kiegészítők) értékesítési adatai. Míg az értékesített alsóruházati termékek mennyiségi aránya (50 százalék) messze meghaladja a felsőruházati termékekét (31 százalék), addig e szegmensek bevételeinek aránya fordított módon alakul.

Erre a helyzetre magyarázatul szolgál a ruházati árucikkek egyes szegmensekben jellemző fogyasztói átlagára. A felsőruházati termékeké 2004-ben 2 512 forint, ám a márkaboltokban és áruházakban ennél lényegesen többet kértek az ilyen árucikkekért. Az alsóruházati termékek átlagára tavaly 395 forint volt. Ebben a szegmensben a legmagasabb árakat a sportboltok, a márkaboltok és a fehérnemű szaküzletek állapították meg. A cipők átlagára 3 446 forint volt.

Általában elmondható, hogy anyagilag azok jártak a legjobban, akik hipermarketekben, távol-keleti üzletekben, használtruha üzletekben és utcai árusnál szerezték be az öltözködésükhöz szükséges alsó- és felsőruházati cikkeket, illetve cipőket.

A látszólag még mindig komolyan árérzékeny vásárló háztartások 2004-ben a ruházati termékeket legnagyobb mennyiségben utcai árusoknál és  piacon szerezték be (26 százalék). Ezen kívül előnyben részesítették a sokat emlegetett távol-keleti üzleteket - az értékesített árucikkek mennyiségének 20 százaléka fogyott ebben a bolttípusban. Az értékrészesedés szempontjából vezető ruházati szaküzletekben (24 százalék) csupán minden hetedik termék (az összesen értékesített termékek 14 százaléka) került eladásra.

Az utcai árusoknak és piacoknak az országos átlagnál nagyobb szerep - meglepő módon - a tehetősebb észak- és a dél-nyugati régióban jut mind az értékesítés mennyiségét, mind pedig a forgalmazott értéket tekintve. Az észak-keleti régióban a legtöbb ruházati ipari árucikk hipermarketekben fogy. Ennek a csatornának főleg a mennyiségi, de a teljes piacból való értékrészesedése is szembeötlően magasabb az országos átlagnál ebben a térségben.