A panaszok lehetséges okai

Akinek a térde képes „megjósolni” a közelgő rossz időt, bizonyára megfordult már a fejében a kérdés, hogy miért fáj ez ennyire attól, hogy a hőmérséklet hirtelen lecsökken vagy megnő.  A válasz jóval egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk: a külső légnyomás hirtelen csökkenésével a testünk üregeiben lévő nyomás arányosan megnövekszik, ezáltal az ízületi üregekben lévő levegő egyre jobban feszíti az ízületet tartó tok falát. Emellett a nyomáskülönbség fellépésekor az ízületi tok falára nemcsak az ízületben lévő levegő gyakorol nyomást, hanem a hirtelen felgyülemlett ízületi folyadék is.

Fokozottan figyeljünk oda ezekre a fájdalmakra, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ízületeink már sérültek meg korábban. A gyógyulófélben lévő ízületben érzett szúró fájdalom akár olyan erőssé is fokozódhat, hogy az ágyból is alig tudunk kikelni. A panaszokat tovább fokozza, ha nyirkos hideg érkezik: ennek hatására az izmaink és az ínszalagjaink is csak még inkább merevvé válnak. Ha azonban ezek a fájdalmak még hosszú ideig fennállnak a front lecsengése után is, sürgősen forduljunk orvoshoz!

Reumás megbetegedések esetén számolnunk kell azzal, hogy a front hatását nem csak maga az ízület sínyli meg, hanem a környező szövetek is: az izmok, az inak, a csontok, valamint a hegek szövetei is. Ezeknek a bántalmak az oka leginkább a görcsös összehúzódásban keresendő, amit a hirtelen hőmérséklet-csökkenés vált ki.  Az izmok megrövidülése következtében az ízületben lévő nyomás fokozódik.

Rengetegen akadnak azonban olyanok is, akiknek a fejük sajog a közelgő frontok alkalmával. A légköri nyomáskülönbség miatt fellépő migrénnek számos oka lehet, többek között a páratartalom változása, illetve maga a nyomáskülönbség, amire a genetikai hajlam is ráerősíthet. Azonban egy érdekes elmélet szerint a hasogató fejfájások kiváltó oka inkább az evolúcióban keresendő: a szervezetünk ugyanis már ősidők óta a fájdalom érzetével jelzi nekünk, hogy veszélybe kerültünk, ez esetben például, hogy keresnünk kell magunknak egy biztonságos helyet.

Mivel enyhíthetjük a fellépő fájdalmakat?

A front érkezésekor azt kívánjuk, bárcsak elmúlna a fájdalom egy szempillantás alatt. Ilyen hirtelenséggel ugyan egy módszer sem nyújthat megoldást, de az életvitelünkbe bevezetett változtatások hosszú távon sokat javíthatnak a helyzeten:

• kerüljük a stresszes élethelyzeteket, meditáljunk,
• pihenjünk sokat, ne dolgozzunk éjszakába menően,
• lehetőleg éjfél előtt feküdjünk le aludni,
• igyekezzünk kerülni a gyorsételeket, az alkoholt és a dohányzást,
• együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt,
• fogyasszunk sok vitamint és nyomelemet,
• szedjünk nem szteroid fájdalomcsillapítót,
• járjunk el gyógymasszázsra,
• végezzünk nyújtó gyakorlatokat,
• igyunk rengeteg vizet – naponta legalább 3-3,5 litert,
• valamint mindennap mozogjunk legalább egy órát.

Mozgással a fronthatások ellen

A rendszeres mozgás kiemelten fontos általános testi-lelki állapotunk miatt, és kifejezetten jó hatással van a frontérzékenységre. A rendszeres sport serkenti a vérkeringésünket, és felgyorsítja az anyagcsere-folyamatokat. Mindezek mellett a mozgással elősegítjük az ízületi nedvek termelődését is, amely a porcaink rugalmasságának megtartásához szükséges. A fellépő ízületi fájdalmakat hatékonyan enyhíthetjük különféle támaszok – mint a csukló-, a könyök-, a térd- és a bokastabilizátor – segítségével.

Igyekezzünk mindenképpen olyan mozgásformát választani, amely megnyújtja és intenzíven átmozgatja az izmainkat, ezáltal megelőzzük a kellemetlen izomgörcsöt és a letapadás kockázatát is csökkentjük. Ilyen például:

• a jóga,
• a pilates,
• a gyógytorna,
• a kocogás,
• a séta
• vagy az úszás.

Utóbbi azért is különösen hasznos ízületi panaszok esetén, mivel a víz alatt végzett gyakorlatok nem csak az izmok rugalmasságát növelik, hanem a vízben fellépő közegellenállás az izommunkát is nagymértékben fokozza, miközben az ízületet kisebb terhelés éri a felhajtóerő miatt.

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta!