A jólét meghatározása valójában igen nehéz, hiszen nem csupán az anyagi javakat, hanem többek között saját magunk és családunk egészségét vagy a szabadidő mennyiségét is bele kell számítani. A kutatók vizsgálatukhoz új módszert dolgoztak ki, amit ők naprekonstrukciós módszernek neveztek el, utalva arra, hogy vizsgálati alanyaikat arra kérték, előző napjukat írják le és értékeljék azt egy szubjektív skálán.

A felméréseket kétszer is elvégezték, összesen mintegy 1700 nőt kérdeztek meg. Kiegészítő kérdésként az alanyoktól megkérdezték a véleményüket a tehetősebbek életéről. Egy másik felmérés segítségével azt is kielemezték, hogy a különböző jövedelmű férfiak mivel töltik a szabadidejüket.

Azok a nők, akik egy évben csak 20 ezer dollárt kerestek, úgy gondolták, hogy ők mintegy harmadával több időben rosszkedvűek egy évben, mint azok, akik 100 ezer dollárt keresnek. Érdekes eredmény volt, hogy a szubjektív beszámolók alapján ez az időszak csak 12 százalék, azaz akik kevesebbet keresnek, csak kevéssel több időt búsonganak emiatt, mint a tehetősebbek. Még meglepőbb volt, hogy az évi 100 ezer dollárt kereső férfiak csak idejük 20 százalékát fordítják valamiféle lazításra, szemben a 20 ezret keresők 35 százalékéval. A nőknél közel hasonló arányokat figyeltek meg a kutatók.

"Az csupán hiedelem, hogy a magasabb jövedelem jobb kedélyre hangolja az életünket. Akik sokat keresnek, relatíve elégedettek, de nem boldogabbak, mint a szegények, mert az életük stresszesebb és kevesebb szabadidejük van. Noha a kapcsolat a jövedelem és a megelégedettség-érzés közötti kapcsolat igen gyenge, mégis sokan vállalnak többletmunkát, feláldozva ezzel a családban vagy baráti társaságban eltöltött időt" - összegezték tudományos közleményükben kutatásaik eredményét Alan B. Krueger és Daniel Kahneman professzorok.

 Forrás: www.medipress.hu