Kellemetlen szemviszketés, torokkaparás és köhögés, szűnni nem akaró tüsszögés, orrfolyás, bőrkiütés az allergia leggyakoribb tünetei, amelyek egyre többek nyári örömeit árnyékolják be. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Allergénekből pedig nincs hiány: a pollenek mellett az állati szőrök, az atka, a penészspórák, a különböző állatok mérgei, az élelmiszerek, a gyógyszerek, a vegyszerek és a nehézfémek is kiválthatnak érzékenységet. A szénanátha, jóllehet nem veszélyes betegség, rettentően kellemetlen. Súlyos esetben akár az allergiában szenvedő mindennapi életminőségét is komolyan befolyásolhatja.
Civilizációs népbetegség
A fejlett világban egyre többen szenvednek allergiában. Ma Magyarországon szénanáthás a lakosság 25 százaléka, a legkülönbözőbb bőrallergiák minden ötödik ember életét keserítik meg, míg táplálékallergiában, gyógyszerérzékenységben körülbelül a két százalékuk szenved. Mivel egy-egy betegnél többfajta túlérzékenységi reakció is megjelenhet, a magyarországi allergiások számát általában a népesség harminc százalékára becsülik, de a számuk évről évre nő a HáziPatika cikke szerint. Pedig az allergének egyike sem új.
Szakértők érdekes megfigyelést tettek. Megállapították, hogy vidéki nyugodt környezetben, a környezeti ártalmaktól védett helyen élő emberek sokkal ritkábban betegszenek meg pollenallergiában, mint a nagyvárosban élők, annak ellenére, hogy a virágpor mint allergén jóval magasabb százalékban fordul elő ezeken a területeken. Nem véletlenül hívják az allergiát „civilizációs betegségnek”. A környezetszennyezés, a folyamatos stressz, a testi, szellemi és lelki egyensúlyvesztés mind gyengítői az immunrendszernek, ezáltal kiváltói lehetnek az allergiás tüneteknek.
Szakemberek szerint a különböző szennyező anyagok és kemikáliák által sérült, tönkretett nyálkahártyán a pollenek könnyebben megtapadnak, és halmozódnak fel a szervezetben. A számos illatanyaggal „fűszerezett” kozmetikumok, mosószerek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünkben egyre több olyan anyag halmozódjon fel, amely allergiához vezethet. Az öblítőszerekben lévő kemikáliák például a nagyüzemi víztisztítás során sem távolíthatók el maradéktalanul, így valószínűleg a bőrön keresztül is agresszíven bejutnak a szervezetünkbe. A modern élelmiszeripar kellékeiről – ízfokozók, színezékek, állagjavítók, tartósítószerek – is egyre inkább bebizonyosodik, van szerepük abban, hogy az allergia napjainkra „világjárvánnyá” vált.
Az utóbbi évtizedekben azt is megfigyelték, hogy a szezonális pollenérzékenység mellé társulhat élelmiszerallergia, sőt, aki valamiben allergiás, élhet a gyanúval, hogy később másra is érzékennyé válik.
Irány a tengerpart!
Sok allergiás könnyebbül meg nyaranta a tengerpartokon, de azt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy az egész allergiaszezont ott töltsék. A sós levegő gyógyító erejét azonban máshol is lehet élvezni. Egyre több wellnesslétesítményben – edzőteremben, szállodában – és magán-rendelőintézetben van sókabin – a természetben kialakuló sóbarlang mesterséges formája –, vagy tengeri klímakabin, amelyben a Holt-tenger vagy a Himalája sóoldatát páraként lehet belélegezni, és akár otthonra is vásárolhatunk „sós levegőt”. A különböző légtisztító készülékek a lakásban biztosítanak nem túl dús sótartalmú levegőt.
A légutak tisztítása mellett egyszázalékos sóoldattal az orrjárat és a szem is rendszeresen mosható a tünetek enyhítése érdekében. Ehhez kell egy gramm speciális, például pakisztáni kristálysó – a konyhasó nem megfelelő – egy deciliter ásványvízben feloldva. Az így kapott oldat egyáltalán nem marja a nyálkahártyát – az emberi test 0,96 százalékban tartalmaz sót –, viszont lemossa az odaragadt polleneket, és a duzzanatot is megszüntetni.
Számos homeopátiás szer is segíthet az allergiásoknak, igaz, többségüket még a tünetmentes időszakban kell elkezdeni szedni, hogy a szervezet felkészüljön a védekezésre. A golyócskák általában az allergiát kiváltó anyag hígítását tartalmazzák, így az allergia típusától függő készítményt kell kiválasztani. Van parlagfűből készült szer, de ha többféle virágporra vagyunk érzékenyek, a virágporokból hígított készítmény lehet a megfelelő.
Csicsókával az allergia ellen
A tej, a tojás, a földimogyoró, a hal- és rákételek, a héjas gyümölcsök, a szója és a gluténtartalmú gabonafélék az arra érzékenyekből a náthához hasonló tüneteket válthatnak ki. Van, aki egyáltalán nem ehet nyers gyümölcsöt, mert elfogyasztása után azonnal vagy legfeljebb két órán belül előfordulhat orrfolyás, tüsszögés vagy – súlyosabb esetben – gégeduzzanat. Az emésztőrendszer legfelső szakaszán, az ajkakon és a torokban is hasonló tünetek jelentkezhetnek, ezek a részek megduzzadhatnak, és viszkethetnek is, írja a Nestlé Életmód Iránytűje. Allergia esetén előfordulhat émelygés, hányás, hasi fájdalmak, görcsök vagy hasmenés. A bőrön is könnyen jelentkezhetnek kiütések, bőrpír, viszketés, a szemhéjak, az ajkak, a nyelv és az arc pedig megduzzadhat. Az ekcéma is az allergia egyik tünete. Az ételallergia megelőzésének legismertebb módja, ha a csecsemő a lehető legkésőbb kap allergén ételt, de ez sem garantálja azt, hogy későbbi élete során nem válik érzékennyé valamire. Ha pedig már kialakult az ételallergia, a további problémák csak megfelelő étrenddel vagy immunterápiával előzhetők meg. A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében például jótékony lehet a bélflórát helyreállító inulin növényi rostanyag, amely nagy mennyiségben megtalálható például a csicsókában. A növény gumója hasonlít a burgonyához. Az édeskés zöldség nyersen, salátákban, párolva vagy szószként is fogyasztható. Köretként gyakran csicsókalepényt készítenek, és kelbimbóhoz, csirkéhez adják.
Sót vegyenek!
A sós levegő belégzése gyulladáscsökkentő, miután a sókristályok a légzőjáratok öntisztulását segítik elő. A speciális mikroklímában jól gyógyíthatók a krónikus légzőszervi betegségek, hörghurut, nátha, torok- és arcüreggyulladás. A gyulladáscsökkentő hatás külsőleg is érvényesül, így bizonyos bőrbetegségek – pikkelysömör, ekcéma, allergiás kiütések – kezelésére is eredményesen alkalmazható a sókabin. Asztmás betegek esetében azonban a magas sókoncentráció rohamot is provokálhat. Különösen fontos ezért, hogy a betegek a terápia megkezdése előtt kezelőorvosukkal egyeztessenek – figyelmeztet a Natursziget oldalain dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.
A cikk a Piac & Profit magazin 2011 júniusi számának NHD mellékletében jelent meg.
