Rosszabbul ítéli meg a magyar lakosság saját általános egészégi állapotát, mint 2004-ben - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által idén áprilisban elkészített Lakossági egészségfelmérésből. Az egészségi állapot érzékelt romlása ellenére a többség semmit nem tesz a helyzet javításáért, vagy legalább a további negatív változások ellen. 2004 óta a szűrővizsgálatokra rendszeresen járók aránya is jelentősen visszaesett.
A GfK Hungária Piackutató Intézet 2007 áprilisában a 15 évnél idősebb lakosság körében végzett kutatást 990 fő megkérdezésével arról, hogyan értékelik saját egészségi állapotukat, mit tesznek egészségük megőrzése érdekében, hogyan viszonyulnak a kezelésekhez és a gyógyszerekhez.
Az eredmények fényében elmondható, hogy összességében a lakosság a korábbiaknál valamelyest rosszabbnak ítéli saját egészségi állapotát. Ötfokozatú skálán - az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékeléshez hasonlóan - a lakosság saját általános egészségi állapotát jó közepesre (átlag: 3,62) értékeli, szemben a 2004-ben mért 3,73-as értékeléssel.
Korcsoportonként azonban jelentős eltérés tapasztalható a változás mértékében és irányában. Míg a tinédzserek korosztálya kifejezetten jónak ítéli meg saját egészségi állapotát (átlag: 4,5) és ez a megítélés javult is az elmúlt három évben, a 20-49 évesek határozottan rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, mint tették azt 2004-ben. A legnagyobb romlás a 30-39 évesek körében figyelhető meg, ahol 4,30-ról 4,18-ra romlott ez az érték.
Végzettség szerint a gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők megítélése romlott a legjobban.
"Ezek az adatok azért is figyelemre méltóak, mert egy az Európai Unióban 2003-ban végzett vizsgálat alapján a lakosság saját egészségi állapotáról alkotott ítélete szoros összefüggést mutat az egészségügyi szolgáltatások teljesítményével" - mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. "Minél jobb az egészségügy teljesítményének megítélése, annál jobbnak ítéljük meg saját egészségi állapotunkat is. Így a lakosság saját egészségi állapotának megítélésében bekövetkező negatív változás az egészségügyi szolgáltatások romlását is mutatja" - fejtette ki a szakember.
A lakosság saját egészségi állapotának rosszabb megítélése mellett a lakosság egészségének megőrzésében is passzívabbá vált.
Az egészség megőrzése érdekében különösen a férfiak váltak passzívabbá. Míg három évvel ezelőtt 36 százalékuk nem tett és nem is akart semmit tenni egészsége megőrzése érdekében, idén ez az arány 41 százalékra nőtt. Az egyes korcsoportokat tekintve különösen a 20 és 29 év közöttiek aktivitása csökkent, 27 százalék helyett ma már 35 százalék azon férfiak aránya, akik nem tesznek és nem is akarnak tenni semmit saját egészségük védelme érdekében.
Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40-49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb - 8 általános, illetve szakmunkás - végzettségűek. Kétharmaduk - 62-62 százalék, illetve 63 százalék) semmit nem tesz egészségének megőrzése érdekében.
Míg az elmúlt három évben a lakosság legnagyobb része passzívabb lett ezen a téren, a felsőfokú végzettségűek körében nőtt az egészségvédelem terén aktívak aránya. Míg 2004-ben 56 százalékuk fordított időt és energiát az egészségmegőrzésre, idén már 69 százalékra tehető ez az arány.
"Azt, hogy érdemes tenni az egészségmegőrzés érdekében az is mutatja, hogy azok, akik rendszeresen sportolnak és egészségesen étkeznek, sokkal jobbnak ítélik saját egészségi állapotukat, mint azok, akik semmit nem tesznek ezért" - fejtette ki dr. Lantos Zoltán.
A rendszeresen szűrővizsgálatokra járók aránya jelentősen - 57 százalékról 45 százalékra - csökkent az elmúlt három év alatt. E csökkenés legnagyobb mértékű a 20-29 évesek csoportjában volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, míg idén már csak 14 százalék.
Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet
