Szabó Győzőről köztudott, hogy szenvedélyes utazó. A világ számos pontján megfordult már. Arról viszont csak szűk baráti köre tudott, hogy utazásai alkalmával mindent papírra vet és filmet is forgat. Hosszú rábeszélés után a színész úgy döntött, hogy élményeit, fotóit, filmjeit a nagyközönséggel is megosztja egy könyv formájában, amely a Supertravel címet kapta.
„Öt utazás -Kína, Hongkong, Makaó, Montenegró, Albánia, Korzika, Marokkó, Ghána- személyes naplóját, 450 fotóját és négy igen speciális úti filmet tartalmaz a Supertravel. Két év munkája van a könyvben, igaz, hogy ebből egy év volt, amíg rábeszéltek a kiadásra"- mesélte nevetve a színész, aki ezúttal első könyves szerzőként debütál.
„A napló nagyon személyes hangvételű, egy magánember feljegyzései. Sok minden kiderül rólam, olyan intimitások amiről még soha nem nyilatkoztam, cenzúrázni viszont nem akartam a valóságot. Talán jobban izgulok, mint egy bemutató előtt, hiszen ezúttal kizárólag én magam állok a reflektorfényben. Az olvasók megismerhetik a valódi Szabó Győzőt, kíváncsian várom milyen lesz a fogadtatás."
A Supertravel speciális útinapló, Szabó Győző személyes feljegyzései.
„Aki ismer, az tudja, hogy mennyire fontos nekem az utazás. Legszívesebben magamhoz ölelném az egész földgolyót. Igyekszem, amíg csak élek a legtöbb helyre eljutni, és a legizgalmasabb kalandokat megélni, legyenek bár délen, északon, keleten vagy nyugaton. Bárhol is járok, mindig a sűrűjét keresem a helynek. Szeretem közvetlen közelből megismerni a régió kultúráját, az emberek arcát és érzéseit. Én a passzív pihenés helyett a füstös kocsmákban, helyiek által látogatott partokon és kifőzdékben, tömegközlekedve vagy motorozva a város forgatagában érzem igazán elememben magam.
A Supertravel is ezt az oldalát mutatja a világnak. Azt a szeletet, amit én fedeztem fel belőle saját magamnak, és most megosztom másokkal. Kíváncsi vagyok az emberek mindennapjaira, jó érzés néhány napig a valós életükbe belenézni."
„Egy ízben a kíváncsiságom mondjuk majdnem az életembe, de minimum a lelkembe került. Ghánában jártam, Cape Coast-on, ahol még nappal sem igen érdemes egyedül csatangolni. De én persze kemény csávó vagyok, mit nekem 45 fok, fura sikátorok, azonosíthatatlan ételek. Kis utcai sütödékben halaktól a helyi különlegességekig minden kapható. Fura dolgokat esznek...olyan zöldségeket és gyümölcsöket, hogy őrület és mindent hasznosítanak, így vagy úgy...Szóval elindultam egy kis sétára. Néhány sarok után arra lettem figyelmes, hogy egy házból fura zajok szűrődnek ki. Persze odamentem az ablakhoz és illik vagy nem, benéztem. Bár ne tettem volna...Odabent egy ember a földön fetrengett és úgy üvöltött, mintha nyúznák. Életemben nem hallottam ilyen üvöltést, ha visszagondolok, még most is végigfut a hátamon a hideg. A földön fetrengő, magát tébolyultan dobáló körül, pedig maskarába öltözött asszonyok skandáltak fennhangon. Döbbentem bámultam befelé, ám ebben a pillanatban észrevettek. Ellentmondást nem tűrően bevittek a házba, ahol addigra már három szerencsétlen fetrengett a földön. Mindenhol spirituális eszközök, gyertyák; akkor esett le, hogy ez ördögűzés a legdurvább fajtából!
Az egyik asszonyság jelezte, hogy én is álljak be, mertem volna ellenkezni... Amikor már eksztatikus volt a hangulat, rámszóltak, hogy csukjam be a szemem, mert ami most jön, az nagyon veszélyes. Gondoltam, ha már ott vagyok, mindent látni szeretnék, de az egyik boszorka úgy nézett rám, hogy a másodperc tört része alatt szót fogadtam. Akkor már remegett kezem-lábam, mozdulni sem tudtam. Mikor szóltak, hogy most nyissam már ki a szemem, vadul tiltakozni kezdtem, de ők nem tűrtek ellentmondást. Eddig azt hittem, hogy a szemmel verés csak legenda, de azóta tudom, hogy tényleg létezik ilyen. Mire kinyitottam a szemem, a kör közepén már nem volt senki és a főboszi közölte, hogy engem is megtisztítanak a gonosztól, feküdjek be. Mondtam udvariasam, hogy köszönöm, de inkább kihagyom, persze ez őket nem nagyon érdekelte. Láttam, hogy két választásom van: vagy ott hagyom a lelkem és talán a testem is, ha még jobban feldühítem őket, vagy új magyar rekordot döntök száz méteren. Az utóbbi mellett voksoltam. Ez óvatlan pillanatban iszonyatos erővel kilőttem a házból és addig futottam, amíg a lábam bírta. Azt hallottam, hogy a banyák üvöltöznek, szerintem átkokat szórtam rám"- emlékezett vissza a színész.
Szabó Győző szeretné, ha mások is átélnének hasonló kalandokat, mint ő.
„Ha csak egy embernek is kedvet csinálok ahhoz, hogy útra kelljen, már boldog vagyok. Persze tudom, hogy nem a kedv, hanem a pénz hiányzik.... Sokat gondolkodtam azon, hogy az olvasókat miként lepjem meg egy utazáshoz kapcsolható ajándékkal. Aztán rájöttem, hogy nem strandpapucsot szeretnének, hanem utazni! Így, június-július hónapban, összesen kilenc alkalommal az ország több könyvesboltjába látogatok el, ahol beszélgetni és dedikálni fogok. Ezen alkalmak mindegyikén (!) egy-egy aznapi könyvvásárló biztosan nyer egy egyhetes egyiptomi álomutazást az Anubis Travel jóvoltából! A dedikálások pontos időpontját a http://www.supertravel.habostorta.hu/ oldalon találják meg az utazni vágyók. Már alig várom, hogy halljam a nyertesek élménybeszámolóit"- tette hozzá a színész.
