A galagonyát a népi gyógyászat évszázadok óta ismeri, a források szerint már az 1300-as években ajánlották a növényt köszvény és szívbetegségek ellen! A tudomány azonban csak a huszadik században figyelt fel a galagonya szívre gyakorolt pozitív hatásaira, illetve arra, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása – a tabletta formájában bevehető gyógyszerekkel ellentétben, melyek megterhelik a májat, az epét.

A gyógynövényt sokféle szívbetegségre használják, például szívkoszorúér-elmeszesedésre, szívritmuszavarra (elsősorban a szapora szívverésre), szívizomgyengeségre, vérnyomásproblémákra. Ám a szívinfarktus utókezelésében is fontos szerepet tölthet be, ugyanis megerősíti, oxigénhez juttatja a szívet!

Hogy mi is okozza ezt a pozitív hatást? A galagonya hatóanyaga a leveleiből, virágaiból, valamint a termésből nyerhető ki, tartalmaz flavonidokat, aminszármazékokat, proantocianidokat és triterpéneket. Ezek erősítik a szívizomsejteket, illetve növelik a munkabírásukat, de az erek sem maradnak gyógyhatás nélkül, ugyanis javítja a szív vérellátását. A vérnyomást és a pulzusszámot csökkenti.

A galagonya valóban veszélytelen gyógynövény, legfeljebb csak enyhe mellékhatásai lehetnek, mint a fáradtság, izzadás, émelygés. Mivel leviszi a vérnyomást, ezért az eleve alacsony vérnyomásúak ne fogyasszanak belőle sokat, ahogy a terhes és szoptató anyukák sem! A szívbetegek mindenképpen kérjék ki kezelőorvosuk tanácsát, mielőtt galagonyakúrába kezdenének!

De hogyan is használjuk? Naponta kétszer-háromszor igyunk galagonyateát, ehhez két deci forró vízzel forrázzunk le egy teáskanálnyi szárított galagonyát, negyedóráig hagyjuk állni, majd szűrjük le! Ugyanakkor szedhetjük tabletta formájában is, de a piros gyümölcsből készíthetünk lekvárt is!