A sztori egyszerűségében gyönyörködtető. Szerelmes film, de nem tűnik annak. Vígjáték, de inkább az ironikus változatból. Végy egy harmincas, kissé bajuszos, nagyon topa, tenyeres-talpas csajt. Mutasd be, hogy kislánykora óta nulla az önbecslése. Helyezd el családi környezetbe és várd a csodát. Hiszen ő sem tesz mást. Tula (Nia Vardalos) egy valamiben biztos: görög lányként egy rendes görög fiúhoz kell feleségül mennie, rendes görög gyerekeket csinálnia, és ezután élete végéig etetnie mindenkit. Otthon is ezt látja. Apja kisvendéglő tulajdonos, aki nem csinál titkot származásából. A csendes középosztálybeli környéken rikító görög zászlóminta jelzi, hol a garázskapu. A ház körül műanyag ógörög istenszobrok. Az öregnek két mániája van, az egyik, hogy minden a görögöknek köszönhető; a másik, hogy ablakmosóval minden gyógyítható. Anyja járja a görög lányoknak szabott sorsot. Nővére szintén. Öccse a vendéglőben szakácskodik, és még bőven ráér mindenre. Bezzeg Tula. Ő tanulni akar, mást szeretne magának, mint amit kötelességének érez. Okoz is bosszúságot öregapjának bőven.

Egy szép napon jóvágású fiatalember tér be egy kávéra a vendéglőbe. Tula, aki érettségi óta pincérkedik apjánál, egyből beleszeret. Rájön, hogy igenis változtatni kell magán, mert ha nem, akkor egy ilyen fiú őt sohase veszi észre. Ian (John Corbett) tanár, aki ugyan felfigyel Tulára, de igazán csak akkor lesz rá figyelmes, amikor hónapokkal később ismét összefutnak. Ekkor a lány már nagynénje görög utazásokra specializált irodáját vezeti nagy sikerrel, turisztikai szaktanfolyam után. Szerelmük kivirágzik, s megannyi viszontagságnak néz elébe. Ugyanis Ian - még ha rendesnek rendes is - nem görög fiú. Ám a cím sokat sejtet.

Joel Zwick filmjében - amit Vardalos saját tapasztalataiból merített színdarabja ihletett - megismerünk egy népes görög családot. Megannyi életvidám, egyszerű embert. Mindegyikük külön színfolt, amit már akár fél mondatból is látunk. Az egyik legjobb alak Tula nagyanyjáé. Őt sok évtizeddel saját kivándorlása után hoz Amerikába Tula apja. Egyetlen mondata van, de az minden helyzetben bejön: mocskos törökök. Ami görögökről szóló sztereotípia létezik, belekerült a filmbe. Jó lehet, ha egy nemzet képes ennyire nem komolyan venni magát.

Nem véletlen, hogy komoly stúdiós háttér nélküli, független moziként is több, mint hatvan héten át szerepelt a forgalmazott amerikai filmek top-listáján. Bevétele meghaladta gyártási költségének több mint háromszázszorosát. Érdemes megnézni, hogy miért.

bDL