A görhönyfesztivál tiszteletbeli vendége a Lucullus Baráti Társaság volt, amely elsősorban extrém, de a magyar kultúrát népszerűsítő Északi-sarki Paprikás Csirkéjéről, Afrikai teve-tarhonyájáról, illetve a Szilasfood-Lucullus Góbi expedícióról vált híressé.
Mivel a görhöny krumpliból készül, annak versenyszerű sütése mellett - elsősorban - a burgonyával kapcsolatos programokat szerveztek a helyiek, de voltak egyéb figyelemre méltó események is, így többek közt nemzetiségi folklórtalálkozó, kézműves vásár, kiállítás, játszóház, teaház és számos koncert, előadás.
A görhönyről
A görhöny más, mint nyers, reszelt burgonyából készült, különféle módon ízesített, majd kisütött ételt. Ismeretesek a lapcsánka, tócsni, cicege, matutka, bere, macok, harula, vagy siligó elnevezései is. Az étel ezen kívül számos más nép gasztronómiájában is helyet kapott, így ismerik a németek, svájciak, szlovákok, csehet/tótok, lengyelek, angolok, svédek, de elterjedt a zsidó kultúrában is latke, latkesz, hremzli vagy kremzli neveken is.
Eredete a homályba vesz, illetve annyit azért mégis lehet tudni róla, hogy "hordozóeleme", a burgonya Chile meghódítása után, az 1560-as években került be Európába a spanyolok által, ahonnan először aportugálok vették át, majd az olaszok. Az eleinte csak az uralkodó réteg kiváltságos eledelének számító burgonya a silány terméshozamok miatt nem örvendett túl nagy népszerűségnek Európában, így talán érthető, hogy csak a XIX. században kezdték el megszeretni Magyarországon is.
Kistarcsai vérvonalak, helyi tapasztalatok
A helyiek azt állítják, hogy Kistarcsán a görhöny a fő eledel, ami állítólag a helyet zömmel lakó szlovákoktól ered. Ezt gyorsan alátámasztandó, volt egy szlovák versenycsapat is, akik egy szót nem beszéltek ugyan magyarul, viszont finom babagudovicát készítettek. Ők ugyanis így hívják a görhönyt. A részt vevő nyolc versenycsapat egyébként nyolcféleképpen készítette el az ételt, ami mind az ízben, mind az elkészítésben megmutatkozott.
Ha görhönyt sütünk, már a legelején el kell dönteni, hogy a krumplit kicsi, vagy nagy darabokra reszeljük le, aztán jöhet a hozzáadott liszt (egyesek a teljes kiőrlésű csodákra esküsznek), tojás, fokhagyma, majd fűszerezés gyanánt oregano, olasz fűszerek, só, bors, és a határ itt nagyjából a csillagos ég. Eztán a masszából kisebb "lepényeket szaggatnak", majd olajban kisütik. Sokan a tepsit preferálják, ahol "egybegörhöny" süthető, majd szétvágható.
Az ízesítésnél, feltéteknél szintén a kreativitásunkra van bízva a dolog - az egyszerű fokhagymás, sajtos tejföltől a sóskás mártáson át a karajos, káposztás szószig szinte mindennel lehet ízesíteni. Ismét csak győzött a magyar kreativitás a történelem homályba vesző fejezetei előtt!
Forrás: Lucullus Baráti Társaság (www.lucullusbt.hu)
