Az áltudomány egy olyan kiépített tudásanyag, ami tudománynak álcázza magát azért, hogy így követeljen magának legitimitást, amit másképp nem lenne képes elérni. Gyakran szegély vagy alternatív tudományként emlegetik. Legfontosabb hiányossága, hogy híján van a körültekintően ellenőrzött és gondosan értelmezett kísérleteknek, melyek amúgy a természettudományok alapjául szolgálnak, és elősegítik fejlődésüket.

A "kiépített tudásanyag" kifejezés azért fontos itt, mert a tudományos tudás "előállítása" általában tartalmaz intuíciókat és becsléseket, a kísérletek gyakran nem megfelelően tesztelnek egy teóriát, és eredményeiket rosszul értelmezhetik, vagy akár rosszak is lehetnek. A legitim tudományokban viszont ezek a hibák korrigálódnak, ha nem maguk a kutatók, akkor a nagyobb tudományos közösség alapos és kritikus vizsgálatai által.

Néhány áltudományos teória például a fizikai bizonyítékok helyett ősi mítoszokon és legendákon nyugszik, és a legendáknak ezeket az értelmezéseit még akkor is fenntartja, ha a beléjük vetett hit szemben áll a természet ismert törvényeivel és megalapozott tényeivel. Ilyen például von Daniken, Velikovsky és Sitchin áltörténészek elmélete, miszerint az ősi mítoszok nem mítoszok, hanem történelmi és tudományos szövegek.

Néhány áltudományos teória összekeveri a metafizikát az empirikus igényekkel, mint például az akupunktúra, az alkímia, a sejtes emlékezet, a reiki, vagy a napfényen, vízen, levegőn és masszázson alapuló gyógymód, a naturopátia.

A homeopátia áltudománya például nemcsak hogy összekeveri a metafizikát és az empíriát, de nézetei ellentmondanak az ismert tudományos tényeknek, és ad hoc hipotéziseket használ hitének alátámasztására.

Néhány áltudományos területet az anekdoták, intuíciók és igazolt esetek szelektív használata jellemez. Ilyen például az aromaterápia, a grafológia, az arc jelrendszerével foglalkozó fiziognómia és ennek modern változata, a perszonológia. Ide sorolható ezen kívül még az emberek osztályozása végett végzett koponyavizsgálatokat tartalmazó kraniometria, vagy a személyiséget ráncai alapján vizsgáló metoposzkópia is.

Sok áltudós élvezi, hogy képes kimutatni következetességet teóriája és ismert tények vagy előre jósolt következmények közt, de nem ismerik fel, hogy egy ilyen konzisztencia önmagában még nem jelent sokat. Egy teória, ami ellentmond a tényeknek nyilvánvalóan nem egy jó tudományos teória, de egy teória attól, hogy konzisztens a tényekkel, még nem feltétlenül egy jó teória.

Forrás: www.skepdic.com, www.chem1.com