Igen érdekes, hogy egy ilyen kirívó és kihívó amazon ennyire meg tudja osztani a társadalmat, pontosabban ennyire ellentétes véleményt vált ki női és férfi körökben

Lássuk be, a nők ugyanúgy megnézik a nőket, mint a férfiak. Bár véleményalkotásukban erősebb a kritikai él, a szépet, még ha nem is mondják ki hangosan, ugyanúgy elismerik, mint az erősebbik nem tagjai. Akkor hát hogy lehet, hogy a férfiak által oly annyira "respektált" kihívóság, pláne ha megfelelő paraméterekkel párosul, a nők között nem hogy nem elismert, de kifejezetten megvetett jelenség?

Két lehetséges válasz van: egyrészről, ha egy valóban szép, "kurvás" nőt látunk, minden bizonnyal felmerül bennünk az irigység sárga démona, hiszen nem mindenkinek van olyan lába, melle, hasa, hogy arról nyugodt szívvel le lehessen rántani a leplet ország-világ színe előtt. Másrészről hivatkozhatunk az erkölcsre, de ez igen gyenge kapaszkodó, hiszen mindenki máshol húzza meg a határt az "ez még belefér" és a "na ezt már nem" között. Felesleges és szűklátókörű tehát elítélni valakit, csak azért, mert külső megjelenésében olyan vonásokat mutat, amit mi már nem vállalnánk be.

A legigazságosabb, ha tisztán esztétikai alapon ítéljük meg a testükön össz-vissz két négyzetcentiméter anyagot viselő nőtársainkat. Ebből a perspektívából az ízléstelen, minden önkritikát nélkülöző "teheneket" ugyanúgy elítéljük, mint a férfiak, a tipikus bombanők harmonikus arányainak szemléletét pedig nem zavarja meg holmi kicsinyes féltékenykedés. Mert hát nem is magát a hosszú combot és a lapos hasat irigyeljük első sorban ezektől a díváktól, hanem mindezek eredményét, azaz a férfiak figyelmét.

Ilyen alapon a "kurvás" öltözködést is ugyanúgy felfoghatjuk egy stílusnak, mint az elegáns, a sportos vagy a konzervatív megjelenési formákat. Mindegyiknek meg van a maga feltétele, még akkor is, ha az elsősorban nem testi jellegű. Egy laza, sportos nőn nem biztos, hogy jól mutat egy magas sarkú, még akkor sem, ha rendelkezik a megfelelő paraméterekkel egy ilyen lábbeli viseléséhez, és egy kecses, finom alkaton furcsán fest egy kapucnis pulcsi. Tehát nem csak testileg kell megfelelni egy adott ruhadarabhoz, hanem mindenek előtt tudni kell viselni!

Ha tehát az öltözködés egyéniség tükröző szerepéből indulunk ki, akkor mit mondhatunk a kurvás nőkről? Elsősorban azt, hogy szeretik a férfiakat. Talán nagyobb intenzitással és szembetűnőbben, mint az átlag, de lényegében erről van szó. Ezt fel is vállalják, amiben megint csak nincs semmi kivetnivaló. Az a nő, aki letagadja, hogy vágyik az erősebbik nem tagjainak figyelmére, az vagy prűd vagy képmutató.

Természetesen mindannyian más eszközökkel igyekszünk elérni ezt a figyelmet, de a cél ugyanaz. Tehát a megszokottnál kirívóbb nőkkel szembeni megfelelő magatartást talán a "kurvás, de neki jól áll" kijelentés fogalmazza meg legjobban.