A monoklonális antitest speciális burokkal vonja be a tumoros sejteket. A rituximab hatóanyag a B-sejtekhez kapcsolódik, megjelöli a rákosokat, az immunsejteket a daganatsejtekhez irányítja, majd megtámadja és elpusztítja a tumort. Egyet viszont tudatosítani kell, nem alkalmazható mindenkinél. A túlélés esélyét, sőt gyógyulását továbbra is a transzplantációban látjuk.
Csontvelő-átültetést Szlovákiában 1992 óta végeznek. A hivatalos adatok szerint eddig 543 embernél alkalmazták, többek között 129 Hodgkin- és 149 Non-Hodgkin limfómásnál.
Az autológ transzplantációnál a kezelés előtt levesszük és megtisztítjuk a beteg saját csontvelejét és a nagyon erős kemoterápiát követően azt ültetjük vissza. A beavatkozást a 65-70 éves betegek is jól viselik. A másik, az allogén csontvelő-átültetés több veszéllyel jár. Az erős kemoterápia és a sugárkezelés következtében nemcsak a limfómás sejtek pusztulnak el, hanem a csontvelő is. A transzplantációt nehezíti a megfelelő donor hiánya. Ha akad is adományozó, a szervezet számára idegen sejteket kilökés-gátló szerekkel kell megtartani. Ezért ezt a fajta transzplantáció 60 évnél idősebbeknél nem végezhető el, ám ha a beteg nagyon agresszív kezelést kapott, a korhatár 45-50 év.
Tudomásom szerint a legjobb hazai intézményekben dolgozó szakorvosok Limfóma csoportosulást hoztak létre és a Nem vagy egyedül nevű felvilágosító kampány keretében hívják fel a figyelmet a betegségre.
Így van. Ezenkívül csatlakoztunk a WLAD (World Lypmhoma Awarennes Day) kezdeményezéséhez. Azt szeretnénk, ha szeptember 15-én, a limfóma elleni napon a megelőzésre és a kezelés lehetőségeire irányulna a figyelem. Az érdeklődők a www.lymphoma.sk honlapon és a 0907 721 501 telefonszámon kaphatnak bővebb tájékoztatást e súlyos kórról.
PÉTERFI SZONYA
ÚjSzó
