Március 21-én, vagyis mintegy tíz nappal ezelőtt bocsátotta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátria és Pszichoterápia Tagozata ajánlását a járvánnyal kapcsolatos eljárásrendről. Ebben részletesen szabályozzák a járványveszély idején követendő eljárásokat, amiket követnie kell mind a fekvőbeteg ellátás, mind az ambuláns kezelés során a gyógyító személyzetnek.
Vírusfóbia, mint egészen új kórisme
Az ajánlás megjelenése óta folyamatosan zajlanak a fekvőbeteg ellátásra szakosodott intézményekben, kórházakban az átalakítások, az első időben a meglévő pszichiátriai osztályokon ürítettek ki kórtermeket a koronavírussal fertőzött betegek részére, most pedig részlegeket alakítanak ki úgy, hogy azok alkalmasak legyenek járványos betegek fogadására.
Az elmúlt két hétben jelentek meg a pszichiátriai rendeléseken, főleg a pszichiátriai osztályokon azok a páciensek, akiknek semmifajta komolyabb pszichotikus betegségük nincs, és nem is volt, viszont a járvány megjelenése óta folyamatosan szorongásos tüneteket mutatnak, egyfajta „vírusfóbiájuk” van.
Ők azt remélik, ha jelentkeznek a pszichiátriai osztályon, akkor ott a vírussal kapcsolatban is letesztelik őket. Erre azonban éppen a cikk elején említett eljárásrend miatt nincs mód, egy tünetlista alapján ugyanis gyakorlatilag már a portánál kiszűrik egy lázméréssel őket, így a felvételes osztályig már jó esetben el sem jutnak.
Érdekes módon, azok a betegek viselik a jelenlegi helyzetet a legjobban, akik már hosszú ideje állnak pszichiátriai kezelés alatt. Együttműködők, értik és érzik, hogy a helyzet most komolyabb, de ettől valamiképp ők is fegyelmezettebbek; nekik nem is kell több gyógyszert, nyugtatót adni.
A látogatási tilalom a legelviselhetetlenebb
A legproblematikusabb betegcsoportot jelenleg azok az idős, zavart betegek jelentik a kórházakban, akiket állapotuk miatt nem lehet elkülöníteni. Ők, mivel állandóan jönnek-mennek, gyakorlatilag ebben a járványveszélyes időszakban igazi veszélyforrást jelentenek, egyfajta potenciális járványhordozók. Nekik külön kórtermeket próbálnak kialakítani, bár ez állapotuk miatt nem a legmegfelelőbb a számukra.
A pszichiátriai betegek a legnehezebben talán a bezártságot, a teljes látogatási tilalmat élik meg. A legtöbb helyen az udvarra sem engedik kimenni őket, ötnél több beteg nem is érintkezhet egymással, és a pszichoterápiás csoportokat is leállították, vagyis gyakorlatilag szünetelnek a csoportterápiák a kórházakban.
Komoly gondot jelent még a hajléktalanok ügye is, a mentők ugyanis általában a kórházak pszichiátriai osztályaira viszik be őket. Az intézmények azonban a járványveszély miatti eljárásrend miatt őket se fogadni, se ellátni nem tudják, általában kapnak egy meleg ebédet és utána távozásra kérik őket.
A pszichiátereken is rendkívüli a nyomás
A legnagyobb gondot a járóbeteg ellátás keretében az úgynevezett depo-injekciós kezelések folytatása jelenti. Mivel egyes pszichiátriai betegek belátási képessége korlátozott, ezért sokan közülük nem hajlandóak maguktól bevenni a gyógyszerüket, mondván, ők már gyógyultak. Ebben segített sokat korábban az említett depo injekció, melyet havonta csak egyszer kellett alkalmazni, és ilyenkor a beteg szervezetébe be is juttatták koncentráltan az egy havi gyógyszer-mennyiséget. A szakrendelők most komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a kijárási korlátozás viszonyai között is megszervezzék ezt a fajta ellátási formát.
A pszichiátereken is rendkívüli a nyomás a mostani helyzetben, sokan attól tartanak például, hogy a kórházból ők sem tudnak hazamenni; egymáson is próbálnak segíteni, oldani kell valahogy a felgyülemlett feszültséget. Alakult egy önsegítő csoport is, a pszichológusok-pszichiáterek Facebook csoportja, ahol közösen próbálnak kiutat találni ebből a rendkívüli helyzetből.
És egy érdekes, személyes adalék:
A cikk egyeztetése közben derült ki, hogy az egyik pszichiáter, akivel beszélgetést folytattunk, koronavírussal fertőzött lett.
