Szabó Réka táncművész és társulata azonban nem adják fel, de az újjászületéshez a közönség segítsége is szükséges… Februári kötelező darab azoknak, akiknek elege van a hidegből és a sötétből. Az újrakezdés fontos lépéseként a szereplők egyszerre drámai és vicces, személyes leltárt készítenek – a felbukkanó élet-töredékeket ugyanakkor bárki magáénak érezheti. A darab Szabó Réka szólójával indul.
„Murakami Harukinak van egy könyve, a Miről beszélek, amikor futásról beszélek?. Ebben vall arról, hogy milyen az, amikor folyamatosan edzel, ezért egyre jobb idővel futod a maratonokat, ezért tovább edzel, aztán egyszer mégis rosszabb lesz az időd. A felkészülést rontottad el? Újra próbálod, már végig se tudod futni. Ilyenkor mi van? Ez a kérdés inspirálta a szólómat.”
A második részben Réka három társával valós és fiktív emlékeket idéz fel, 7 éves koruktól egészen az elképzelt 77 éves korig, egy-egy mondatban. A mondatokból azután mozdulatok születnek, a mozdulatokra pedig egyedülálló, real-time videotechnika reagál, így a darab fináléjában különleges fényfestmények alakulnak ki a színpadon.
„Összegabalyítjuk az élet hálóját, fonjuk és szakítjuk a szálakat, újrakezdjük és elveszünk benne – mi leszünk egyszerre az „egyes és megismételhetetlen” és a „minden ember”.
Február 7-én 20.00 órakor a Trafóba várják azokat, akiknek elege van a saját elakadásaikból.
