Használt zokni, harisnya, pelenka - a fetisiszták szexuális vágyait a pszichiáterek korábban egyszerűen perverziónak nevezték, és még ma is számon tartják, mint betegséget.  

Fétis: szerencsét hozónak, bajtól óvónak képzelt kisebb tárgy, kabala, talizmán / az a dolog (pénz, vagyontárgy), amelynek mindenek fölött való jelentőséget tulajdonítanak / módosíthatatlannak tartott vélemény, gondolat / a test valamely része, ill. a vele érintkező tárgy (pl. kesztyű, harisnya), amely kóros hajlamú személyek nemi gerjedelmét előidézi, fokozza Fetisizmus: egyes tárgyaknak fétisként való babonás tisztelete, hit a fétisekben / valaminek kritikátlan, vak tisztelete / a test valamely részére, ill. a vele érintkező tárgyakra (pl. fehérneműre, cipőre) irányuló beteges nemi vágy

A modern felfogású szexuálterapeuták ennek ellenére a fetisizmust ártatlan hóbortnak tartják, és ha az nem árt egyik félnek sem, teljesen normálisnak számít. 

Az önkielégítés, akár fétisek használatával is, nyugtató hatású, stresszoldó lehet - hogy ez a tágy egy szőrmebunda, egy tűsarkú, vizelet, vagy izzadság, tulajdonképpen mindegy.

Probléma akkor van - legalábbis a pszichológus Fiedler szerint -, ha a szexuális fantáziák hat hónapnál hosszabb ideig visszatérnek, és annyira eluralják az embert, hogy szociális és szexuális élete már nem működik. Ha csupán egy tárgy, vagy testrész képes kielégülést okozni, és egy ember nem hoz izgalomba, érdemes elgondolkodni.

Egy nem beteges fetisiszta például képes a párját annak személyes holmijával pótolni, és ez addig rendben is van, amíg a kedves nincs vele. Az is normális, ha a partner csipkealsója, parfümje, piercingje növeli a szexuális vágyat. A baj akkor van, ha már csak ezek a tárgyak váltják ki az izgalmat, illetve ha a másik felet zavarja ez a rajongás.

Míg régebben szégyelni kellett ezeket a "hóbortokat", ma már mindenki megtalálhatja a neten a lelki-, na jó, fétistársait. Minden elképzelhető dolognak van fóruma, vizes ruháknak, felnőtt bébiknek, lufirajongóknak - igen, ráadásul van, akit az izgat fel, ha kidurrant egyet, van, aki csak játszik vele, és van, aki nézni szereti.

A wikipedia szerint a leggyakoribb fétisek a női láb, a női cipő, a női mell, a nagy mell, a szép haj, a sztriptíz. Kevésbé gyakoriak az álarc, a bőrruha, a fátyol, a fehérnemű, a harisnya, a harisnyatartó, a kesztyű, a mellény, a latex, a selyem, a szatén, a szemüveg, a sztreccsnadrág, a szőrme, a tisztasági betét, a pelenka, a baba vagy kislányruha. Vannak, akik orvosi tárgyakra, vizsgálatokra, indulnak be. Ilyenek az amputáció, a hipnózis, a körülmetéletlenség, a körülmetéltség, a beöntés, az injekció, a gipsz. A folyadékok, testnedvek is nagy hangsúlyt kapnak, többen imádják az anyatejet, a hányást, a nyálat, a sarat, a szellentést, az ürüléket, a vizeletet, a vizes ruhát. Van, aki testalkatra, soványságra, kövérségre gerjed, más a csiklandozásra, a dohányzásra, az elfenekelésre, a léggömbre, a testszőrzetre, a szőrtelenítésre, és így tovább.

A fetisizmus kialakulására sokféle magyarázat létezik. A pelenkák imádói valószínűleg súlyos szeretethiányban szenvednek, vagy a szüleik túl korán akarták őket szobatisztaságra szoktatni. Persze ezek csupán teóriák, igazolni nem sikerült őket.

Néha a fetisizmus egy másik pszichikai probléma tünete, előfordul ez olyan embereknél, akik nehezen létesítenek szociális kötelékeket, vagy nem képesek komoly partnerkapcsolatot kialakítani. Ilyen esetekben természetesen ezt a zavart kell kezelni.

A lényeg tehát, hogy a fetisizmus nem betegség, hiába állítják esetleg ezt róla elavult könyvek. Ami a hálószobaajtó mögött zajlik, az csak arra tartozik, aki mögötte van. Ha jól érzi magát, és nem sérül sem testileg, sem lelkileg, legyen bármilyen fura is, normálisnak számít.