Ami nálunk a liszt vagy a tej, az az Egyesült Államokban a mogyoró. A táplálékallergiák gyakoriságát tekintve a földimogyoró-allergia régóta listavezető, a mindennapokat is jelentősen megnehezítő betegség, becslések szerint közel 2 millió embert érint az USA-ban. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy a földimogyoró-allergia által okozott reakciók súlyossági foka az enyhébb, arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémás tünetektől az életveszélyes, légcsőduzzanattal is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. A betegség gyermekek körében is gyakori, esetükben pedig sokszor nehéz az otthonon kívül, iskolai étkezések alatt a diéta tartása. A kutatók ezért régóta keresik a megoldást a szervezet „deszenzibilására”, vagyis a mogyoróval szembeni túlérzékenység megszüntetésére. Az immunterápia eredményeiről szóló kutatást a Lancet folyóirat közölte.
A táplálékallergia kezelésének módja, hogy a beteg nem fogyasztja a tüneteket okozó élelmiszert. Az immunterápia lényege azonban éppen a túlérzékenység megszüntetése: folyamatosan emelt adagokban hozzászoktatni a szervezetet a tüneteket okozó allergénhez. A vizsgálat során a 99 – 7 és 16 év közötti – résztvevő egyik csoportja 26 hetes immunterápiás kezelésben részesült, ami szájon át, a kezelés alatt fokozatosan emelkedő dózisban mogyorófehérje szedését jelentette, 800 milligrammnak megfelelő mennyiségig. A vizsgálat végén az immunterápiás kezelésben részesült gyerekek 84 százalékánál a 800 milligramm fehérje már nem okozott panaszokat. A deszenzitizációt a gyerekek 62 százalékánál sikerült elérni a kezeléssel, náluk 1400 milligramm fehérje fogyasztása után sem jelentkeztek tünetek. Ez megközelítőleg 10 szem mogyorónyi mennyiségnek felel meg. Bármennyire is biztatóak azonban az eredmények, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ez csak egy hosszú folyamat kezdete. Az immunterápia mogyoróallergia kezelésére szolgáló szakmai protokolljának kidolgozása további vizsgálatokat és időt igényel.
Habár a mogyoróallergia kezelésének kidolgozása még gyerekcipőben jár, az immunterápia korántsem számít újdonságnak az allergiások körében. Dr. Balogh Katalin több éve sikerrel alkalmazza a módszert, elsősorban légúti allergia kezelésében.
– Az immunterápiát nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Hazánkban a kezelés szublingvális, vagyis nyelv alatti formája terjedt el, ez tabletta vagy cseppek szedését jelenti. A működési mechanizmus ugyanaz: a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a panaszokat okozó allergénhez. A kezeléssel gyerekek és felnőttek körében is szép eredményeket értünk el a leggyakoribb allergén, a parlagfű esetében is. A 3–5 éven át tartó terápiánál a betegeim már az első évben jelentős javulásról számoltak be, majd ez a kezelés további 2 évében tovább folytatódik. A kezelés befejezésekor összességében több mint 80 százalékkal csökkennek a tünetek, tüneti kezelésre nem, vagy alig van szükség. A kezelés befejezése után végzett felmérések szerint a kedvező hatás akkor is fennáll, amikor a betegek már nem szedik az immunterápiás készítményt – mondta el az allergológus.
