Az akut csontvelőgyulladás a csont és a csontvelő gennykeltő baktériumok által okozott megbetegedése. Leggyakrabban a hosszú, csöves csontok az érintettek (combcsont, lábszárcsont, felkarcsont, alkarcsont - a gyakoriság csökkenő sorrendjében). Az esetek közel 90 százalékában a staphylococcus aureus nevű gennykeltő baktérium a kórokozó.( Akut csontvelőgyulladás többnyire gyermekekben fordul elő, 16 éves kor után ritkán alakul ki. Felnőttekben csak kivételes esetben, idősebb, legyengült immunrendszerű betegekben, vagy műtéti szövődményként alakulhat)
Többnyire a szervezetben lévő más fertőzőforrásból a véráram útján a csontba jutó kórokozók a felelősek a gyulladás kialakulásáért. A fertőzés forrása leggyakrabban egy gennyes-gyulladt fog, bőrgyulladás, középfülgyulladás lehet.
Ritkán helyi hatásra (lokálisan) fertőződik a csont, így alakulhat ki csontvelőgyulladás baleseti nyílt csonttörés után, vagy csontműtétet követően.
A gyulladás kiterjedése, súlyossága a szervezet védekezőképességétől függ. Erős immunrendszerű betegekben a folyamat lokalizált marad az érintett csontban. Ellenkező esetben a csont felszíne felé törve eléri a szomszédos lágyrészeket (izmok, inak), illetve a kórokozók a véráram útján eljutva más szerveket is megfertőznek.
Csontvelőgyulladás esetén az érintett végtag fájdalmas, duzzadt, felette a bőr melegebb tapintatú, piros. A fájdalom nyugalomban is fennáll és lüktető jellegű. Érzékeny és duzzadt lehet a szomszédos ízület is. Emellett magas láz, elesettség tapasztalható.
Krónikus csontvelőgyulladás (osteomyelitis chronica)
Megfelelő és idejében alkalmazott terápia ellenére is előfordul, hogy a korábban kezelt osteomyelitis évek múlva kiújul.
A régi gyulladás helyén a végtag ismét fájdalmassá és duzzadttá válik, felette a bőr feszes, piros lesz. A szomszédos ízületben fájdalom és mozgáskorlátozottság keletkezik. A folyamat előrehaladtával akár kis erőbehatásra is törés alakulhat ki az érintett csontban.
A diagnosztikában ebben az esetben is hasznos a röntgen, illetve a csontscan vizsgálat. A kiterjedés megítélésében CT vizsgálat lehet az orvos segítségére.
Krónikus osteomyelitis esetén végleges gyógyulást csak radikális sebészi beavatkozást követően várhatunk. A műtét során az érintett területet feltárják, majd ezt követően eltávolítják a gyulladásos szöveteket.
A műtétet követően a feltárt területbe egy draincsövet helyeznek, melyen 8-10 napig antibiotikus oldatot áramoltatnak keresztül.
Újabb eljárás az antibiotikus lánc alkalmazása. Ennek lényege, hogy az üregbe egy olyan 30-60 antibiotikumos golyóból álló sodort láncot helyeznek, mely folyamatosan bocsátja ki a hatóanyagot. Ezt a láncot 2-3 hét után távolítják el. A kitakarított üreg helyét a gyulladás megszűnését követően vagy izomlebennyel, vagy saját csont-beültetéssel töltik ki.
Vizsgálatok és kezelés
