A Mayo Clinic Proceedings októberi számában Dr. Richard Atkinson kijelentette, hogy egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a vírusok szerepet játszanak az emberek elhízásában.
"Az elhízás oka nem titok: ha több kalóriát fogyasztasz, mint amennyit egy nap elégetsz, plusz kilókat fogsz felszedni. Az az érdekes, hogy az elhízás-járvány nagy részét nem lehet egyszerűen azzal magyarázi, hogy az amerikaiak többet esznek és kevesebbet mozognak. Más faktorok is szerepet játszanak, és ezek közül az egyik a vírusfertőzés" - mondja Dr. Atkinson. A szakértő, aki az Obetech Elhízáskutatási Központ igazgatója (Richmond, Virginia) többféle közleményt összegezett, amelyek kimutatták a vírusfertőzés és az elhízás közötti kapcsolatot. Cikkében öt állati és három emberi vírust említ, amelyekről laboratóriumi körülmények között bebizonyosodott, hogy szerepet játszanak a súlyfelesleg kialakulásában.
Az igazgató véleménye szerint komoly tanulmányok bőséges bizonyítékot szolgáltatnak, hogy bizonyos emberi vírussal fertőzött állatoknál súlygyarapodást és többlet-zsírtárolást figyeltek meg. Amikor a kutatók megfertőzték ezeket az állatokat a humán Ad-36-ként ismert vírussal, mérhetően megnőtt az állatok testzsír-értéke és belső szerveket körülvevő zsír mennyisége. Ráadásul a vizsgálatok azt is bizonyították, hogy az elhízást okozó vírusfertőzése egyik állatról másikra terjedhet. A vírus-okozta elhízás embereknél kevésbé jól leírt jelenség.
Dr. Atkinson saját, 2005-ben publikált tanulmányára hivatkozik, amelyben kimutatta az Ad-36 vírusfertőzés és emberek elhízása közötti kapcsolatot. Dr. Atkinson tanulmánya az Ad-36 vírus elleni antitestet (a vírusfertőzés bizonyítékát) vizsgálta 502 különböző testsúlyú személynél három amerikai városban, ahol mind elhízottak, mind normál testsúlyúak előfordultak. A vírus elleni antitestet az elhízottak 30 százalékánál, míg a nem elhízottak csak 11 százaléknál találták meg. Az antitestre pozitív és negatív egyének testtömeg-indexe (BMI) között erősen szignifikáns különbség volt.
Dr. Atkinson rámutatott egy vizsgálatra, amely során 89 amerikai felnőtt ikerpárnál nézték meg az Ad-36 fertőzöttséget. Mivel az ikrek általában sok tulajdonságukban, így az elhízási hajlamukban is hasonlóak, a tudósok olyan párokat vizsgáltak, ahol egyikük pozitív lett Ad-36-ra, a másik nem. "Az antitest-pozitív iker enyhén, de szignifikánsan súlyosabb és elhízottabb volt, mint antitest negatív testvére, - mondta Dr. Atkinson, majd hozzátette - A fertőzött egyéneknek magasabb volt a BMI-je és a testzsírszázaléka, mint a nem fertőzött ikernek."
Az 1970-es évek közepén egy SMAM-1 nevű vírusról azt hitték, hogy ez felelős az üzemileg nevelt csirkék emelkedett halálozásáért Indiában. A SMAM-1-fertőzés hatására csökken az immunfunkció és emelkedik a testzsír-tartalék a fertőzött csirkéknél. A szakértő egy olyan tanulmányról is beszámol, ahol 52 elhízott egyént teszteltek le SMAM-1 antitest jelenlétre. Több, mint 20 százalékuknál pozitív lett a vizsgálat, ami a vírusfertőzöttséget bizonyítja. A tanulmány résztvevői közül a fertőzött embereknél az elhízás súlyosabb, a testtömeg-index magasabb volt az antitest-negatívakhoz viszonyítva. Atkinson cikke azt is kiderítette, hogy mit állítanak a jelenlegi kutatások a vírus-okozta elhízás mechanizmusáról. Néhány kutató szerint a vírusfertőzés közvetlenül az adipocitákra hat, azokra a sejtekre, amelyek a zsírtermelésért és -tárolásért felelősek, szerintük a kórokozó bekapcsolja a zsírhalmozó enzimeket és elősegíti az új adipociták születését.
Dr. Atkinson szerint "az adenovírus-fertőzés és az elhízás közötti kapcsolatra elég bizonyíték van már, hogy a következő lépésen lehessen gondolkozni. Ideális esetben ki tudjuk védeni a fertőzést és így a vírus-indukálta elhízást egy elhízás elleni vírusvakcinával. Az emberi vakcina kifejlesztéséhez még sok évre szükség lehet."
Forrás: www.medipress.hu
