Könyvklub. Kockázatos dolog egy híres író feleségének lenni. Nemcsak azért, mert az illető adott esetben mindent kifecseg a magánéletéről, és ennek részeként a párja magánéletéről is, hanem mert ha az asszony maga is íróként lép a nyilvánosság elé, azzal fogják vádolni, a férje hírnevét kihasználva akar népszerűvé válni.
Megtapasztalta ezt a két hátrányt a svéd Linda Boström Knausgård is, aki néhány éve vált el norvég férjétől, maga mögött hagyva nemcsak a régi életét, hanem a négy közös gyereküket is. Karl Ove Knausgård hatrészes, világszerte irodalmi szenzációvá vált könyvfolyamában, a Harcomban beszámolt a saját élete legapróbb részleteiről, mellette azonban nem kímélte a hozzátartozóit sem. Alkoholista apja halálának leírását ugyanúgy megosztotta velünk, mint azt, hogy Linda rémes háziasszony és anya volt, aki megállás nélkül idegtépően nyafogott. Azt is a sorozatból tudhatjuk meg, hogy az asszony öngyilkosságot kísérelt meg, és hogy bipoláris zavarral diagnosztizálták, amelynek következményeként idegösszeomlást kapott és a pszichiátriára került. Nem olyan információk ezek, amelyeket az ember örömmel lát viszont önmagáról óriási példányszámban elkelő olvasmányokban, de már segíteni nem lehet rajta. Ezt Linda maga is bölcsen belátta, és a The Guardian kérdésére úgy fogalmazott, már megbékélt a férje könyveivel, noha az a benyomása, a férfi csak azt látta benne, amit látni akart.
„Talán ő is azok közé a férfi írók közé tartozik, akik igazándiból nem tudnak nőkről írni”
– tette hozzá.Ő maga viszont teljes joggal használja ihletforrásul a saját tapasztalatait, A Helios katasztrófában is, illetve a magyarul tavaly kijött Isten hozott Amerikában című regényében is. A hazájában egyébként A Helios katasztrófa jelent meg először, még a Knausgårddal kötött házasságuk elején. És valóban meg is kapta érte a kritikát, hogy csak azért ír, mert a férje is azt teszi. A vád azonban alaptalan, Lindának megvan a maga jellegzetes stílusa, és hozzá a jellegzetes témái is. Ezek szívszorító hitelességgel köszönnek vissza mind a két regényben: a pszichiátriai kezelésre szoruló apa, a mentális problémákkal küzdő kislány, a segíteni hiába próbáló, értetlen környezet.
Senki nem írhat nagyobb átéléssel arról, milyen érzés egy súlyosan lelki beteg apa mellett felnőni. Később ugyanazt a diagnózist megkapni, zárt osztályra kerülni, elektrosokk kezelésben részesülni, mint aki valóban a saját bőrén tapasztalta meg mindezt. Linda Knausgårdot olvasni megrázó, de különleges élmény. És a szerző még tartogat számunkra további meglepetéseket, mert svédül már megjelent Az októberi gyermek, amelyben a maga szemszögéből dolgozza fel nemcsak az idegösszeroppanása, hanem a házassága történetét is.
