Íme néhány tipp, mikor hívjunk mentőt, keressünk fel szakembert, és mikor érdemes bevetni néhány természetes, otthoni praktikát, amelytől gyorsabban meggyógyulunk. Dr. Sal Péter, homeopata-gyermekorvos javaslatai alapján ezekre a tünetekre fontos figyelni.

Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, melyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja. Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.

Rengeteg tévhit forog közszájon a lázzal kapcsolatban, például, hogy kicsapja a magas láz a fehérjéket, vagy begörcsöl a gyerek. Az igazság, és az elfogadott szakmai irányvonal ezzel szemben az, hogy a láz egy hasznos segítő, nem mindig, vagy mindenáron kell csillapítani. Egyszerű a képlet – a láz elpusztítja a kórokozókat, a legegyszerűbb módon, hővel. A lázgörcsöt sem a magas láz okozza, hanem genetikai hajlam és a fertőzés, előfordulhat hőemelkedésnél, magas láznál egyaránt. Az elfogadott orvosi protokoll szerint, ha egy beteg jól van 39 fokos láz esetén is, akkor nem kell a lázat csillapítani. Pl. a gyerek játszik, vidám, vagy alszik nyugodtan. Egy alvó gyereket ne ébresszünk fel lázat mérni, mert éppen gyógyul!

Fülfájással küzd a gyermekorvosi rendelőben megforduló betegek mintegy 30%-a, de néha még több is. Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekgyógyász főorvos, homeopata elárulta, hogy mi ennek az oka, mit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt, valamint a gyógymódokról is beszámolt.

Évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot szednek be, vagyis az elmúlt években minden magyar emberre átlagosan egy doboz antibiotikum jutott. Ezzel Európában a középmezőnybe tartozunk. Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket!

A reflux népbetegség, sokan küzdenek a gyomorégés, gyomorfájás tüneteivel. A betegségnek létezik azonban egy másik formája is. Csendes reflux esetében nem jelentkeznek a jellegzetes panaszok, gombócérzés, gyakori fertőzések és kialvatlanság figyelmeztethet rá.

Bizonyos gyógyszerek napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel kell orvoshoz fordulnunk.

Ha gyakran kapunk el különböző fertőzéseket, azt gondolhatjuk, hogy valami komolyabb betegség áll a háttérben. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.

Évről évre visszatérő téma a feleslegesen szedett antibiotikumok kérdése. Sokszor a beteg szedné a gyógyszert, a mielőbbi gyógyulás reményében akár feleslegesen is. Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen, és nem veszi be a felírt gyógyszert. Mi alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén?

Sokan még mindig ártalmatlan, otthon könnyen kezelhető, „lábon kihordható” betegségként tartják számon, miközben évek óta a tíz leggyakoribb halálok közt szerepel a fejlett országokban. A betegséggel kapcsolatos gyakori kérdéseket vesszük górcső alá dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosának segítségével.

Támogatta az Európai Parlament a madárinfluenza, afrikai sertéspestis és egyéb állatbetegségek terjedésének megelőzését és megfékezését célzó intézkedéseket. Az állatok között, de potenciálisan emberekre is átterjedő betegségekről szóló uniós rendelet különös figyelmet fordít a megelőzésre és a szakembereknek is segíthet lépést tartani a tudományterület fejlődésével.

A vírusos eredetű megfázás tüneteként sokszor jelentkezik torokfájás, gyakran ez a betegség első tünete. A torokfájás lehet bakteriális eredetű is, a gyógyuláshoz ilyenkor antibiotikumra is szükség van. Milyen tünetek alapján különböztethetjük meg a vírusos fertőzést a bakteriálistól, mikor forduljunk orvoshoz?

A hasonló tünetek miatt gyakran nehéz megkülönböztetni a náthát és az influenzát. Érdemes-e antibiotikumot szedni, kinek ajánlott az influenza elleni oltás, és hogyan úszhatjuk meg legenyhébben a betegséggel töltött napokat?

Az őszi-téli időszakban sokszor még ki sem heverjük az egyiket, máris egy újabb betegség miatt nyomjuk az ágyat, rossz a közérzetünk, az orrdugulás, orrfújás, köhögés miatt alig alszunk. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa a nátha kezeléséhez és megelőzéséhez ad tanácsokat.

A hüvelyi folyás a felnőtt nők többségének nem jelent újdonságot, hiszen olykor mindenki szembesül vele. Amennyiben a folyás színe, mennyiség, illetve állaga a normálistól eltér, az rendszerint valamilyen fertőzés, legtöbbször gomba következménye, amit a női nemi szervek elhelyezkedése miatt sajnos könnyen el lehet kapni. A probléma általában viszonylag könnyen kezelhető, de mi a helyzet akkor, ha a folyás kislánynál jelentkezik? A kérdést dr. Szőczei Beáta, a Nőgyógyászati Központ gyermeknőgyógyásza válaszolja meg.

Az ősszel együtt megérkezett a náthaszezon is. A hirtelen jött lehűlés megviseli a szervezetet, ebben az időszakban többen betegszenek meg, gyakoriak a felső légúti betegségek. A mielőbbi gyógyulás reményében sajnos még mindig sokan esnek abba a hibába, hogy a házi patikából, egy korábbi betegségből megmaradt antibiotikummal kezdenek öngyógyításba, vagy nem az orvos utasításainak megfelelő mennyiségben és ideig szedik a felírt gyógyszereket.

Fagyi, légkondi vagy esetleg egy jéghideg limonádé is okozhat torokfájós panaszokat a nyári melegben. Az okokról, a tünetekről és az orvosi kontroll jelentőségéről beszélt Dr. Augusztinovicz Mónika, az Oxygen Medical fül-orr-gégész szakorvosa.

Az antibiotikumokkal számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani, ám gyakran indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez?

Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést véltek felfedezni a terhesség alatt, illetve a kora gyermekkorban szedett antibiotikum és az asztma megjelenése közt, az elmélet azonban most megdőlni látszik.

Bár valóban az a legjobb, ha a természet és saját szervezetünk győzi le a kórokozókat, ez nem mindig sikerül. Ha lelki gondjaink vannak, vagy fáradtak vagyunk, akkor a minket érő támadásokat sokkal nehezebben verjük vissza. És ha már lebetegedtünk, akkor a cél csak egy lehet, gyorsan túl lenni rajta. Ebben segítenek a ma már természetesnek számító antibiotikumok.

Tévhit, hogy a tüdőgyulladás minden esetben egyértelmű, komoly panaszokkal jelentkezik! Az enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.

Ha fellép egy gyulladás, a legtöbb orvos valamilyen épp „bevált” antibiotikumot ír fel – gyakran még akkor is, ha tisztában van a rezisztenciakialakulás fokozott veszélyével, vagy akkor is, ha nem biztos benne, hogy egyáltalán baktérium okozta-e a bajt. Vírusokra az antibiotikumok egyáltalán nem hatnak! Viszont az antibiotikummal szembeni allergia kialakulási esélye növekedhet…

Nagyon sok nő küzd a felfázás olyan tüneteivel, amelyek szinte már állandó jelleggel térnek vissza. Ezek a tünetek esetenként ugyan kicsit eltérnek, de elmondható, hogy jellegüket tekintve ugyanúgy kellemetlenek, nem egyszer pedig erős fájdalomérzet kíséri őket. Miért van az, hogy olyan nehéz ettől a látszólag kis betegségtől megszabadulni? Miért van az, hogy sok esetben már a házi praktikák vagy épp az antibiotikumok sem segítenek? Kérdés: érdemes-e nőgyógyászhoz, vagy urológushoz fordulni? Dr. Rosta Gábor, a Dr. Rose Magánkórház urológusa volt segítségünkre kérdéseink megválaszolásában.

Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. Kevesen tudják, de valójában ez a betegség a 10. leggyakoribb halálok világszerte. A tünetekről és a kezelésről dr. Potecz Györgyit, a Dr.Laslo Tüdőközpont tüdőgyógyászát kérdeztük. 

Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával. A valóságban pedig az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok" világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek.

A kisebb szájsebészeti műtétek és fogbeültetések során a gyógyszeres kezelést esetenként kiváltó új lokális antibiotikumot ecsettel vagy fecskendővel viszik fel a seb felszínére, ahol megszáradva filmréteget képez, majd hatóanyagát folyamatosan bocsátja ki magából - számolt be az újdonságról Dr. Czinkóczky Béla fogszakorvos, fog és állcsont sebész, az elrontott és speciális implantációk szakértője.