Kétszer annyi férfi van bajban, mint nő! Bár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint minden harmadik ember továbbra is extrém hiányban szenved. Ez vezethet - többek között - csontfogyáshoz, depresszióhoz, az autoimmun betegségek, fertőzések és bizonyos cukorbetegségek kockázatához is.

Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, ami nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO adataiból. A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyerekeknél, de a lisztérzékenység is majd 3 millió embert érint Európában. Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában. Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

Minden harmadik édesanya tapasztal valamilyen problémát a szoptatáskor. Legtöbben arra panaszkodnak, hogy túl kevés a tej - derül ki egy friss hazai felmérésből. Bár a statisztikák szerint gyakoriak a szoptatással kapcsolatos fizikai problémák, az érintett anyák sokszor a társadalmi elvárásokkal és bűntudattal is küzdenek, ha nem tudnak megfelelően szoptatni. Pedig a legfontosabb az, hogy a csecsemő egészséges legyen: ha nem megy, kiegészítő módszert kell alkalmazni. A környezet és a társadalom negatív megítélése, a „rossz anya” bélyeg, valamint a tévhitek miatt sokan nem mernek tápszert használni, és inkább korábban kezdik meg a hozzátáplálást, vagy a tehéntejet adnak. Pedig ez utóbbi egyéves kor előtt kifejezetten veszélyes lehet a kisbabáknak, hiszen emésztőrendszerük még nem elég fejlett befogadására. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása kulcsfontosságú, akár anyatejjel, akár tápszerrel: nemcsak gyermekkori, de számos felnőttkori népbetegség kialakulásának a kockázatát is csökkenti.

A három évnél fiatalabb magyar gyermekek 80%-a az ajánlott napi mennyiségnél jelentősen több cukrot fogyaszt, és ez az arány az ünnepek alatt - nyilván - tovább nőtt. Minden tizedik szülő a hétköznap is édességgel jutalmazza a gyermekét, és az 1-3 éves korosztály csupán harmada kap külön nekik készített ételt.