Leheletvékony, mégis kemény héjuk volt a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak - derült ki egy most publikált tanulmányból. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.

Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak. A Nature Communicationsban megjelent munkájukban kimutatták, hogy az új, korábban hasznosíthatatlan tápanyagok felhasználását végző komplex biokémiai útvonalak egyszerűbb lépések sorozatával is kiépülhetnek amennyiben a baktérium környezete is változik.

Több mint száz emlősfaj vizsgálata nyomán a szakembereknek sikerült választ találniuk arra a régóta fejtörést okozó kérdésre, hogy az evolúció során mi számít jobban: a sperma mérete vagy a száma. Kimutatták, hogy a nagytestű emlősállatoknál a mennyiség fontosabb, mint a hosszúság.

Az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon, kíméletlen vadászati és halászati módszereivel  - derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.