Velem gyakran előfordul, hogy a távoktatás és a home office tengelyen már csak dél felé, az első hangos korranó hang a gyomrom felől ébreszt rá, fogalmam sincs, mi lesz az ebéd! Közben a kamasz gyerekem már a konyhában sündörög, gyanús neki, hogy nem érez illatokat. Ilyenkor jól jön nagymamám receptje, amivel hamar finom egytálételt varázsolok az asztalra.

Jellegzetes zalai étel, régebben mi is sokat ettük, mert apósom nagy mestere volt, ő pedig a Balaton-felvidéken született, úgyhogy náluk a gánica mindennapos étel volt. Semmi ördöngösség nincs az elkészítésében, és bár nem egy über egészséges, trendi recept (zsír, krumpli, liszt... na... gondolhatod...), nálunk nagy kedvenc.