Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak a gyermekeket érintheti az allergia, ám ez nincs így. Allergia bármilyen életkorban kialakulhat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy úgymond megúsztuk a betegséget, ha eddig nem jelentkezett. Bárkivel megeshet, hogy évekig panaszmentes, aztán egyik tavasszal váratlanul szénanáthás tünetei jelentkeznek.

Pár tüsszögés, kis orrfolyás, szemviszketés, fura zavaró érzés a torokban – mit teszel, ha nálad is jelentkeznek a szénanátha első jelei? Csak leszaladsz a közeli patikába egy recept nélkül kapható gyógyszerért? Esetleg előveszed a tavalyról maradt gyógyszereket és azokat szeded be? Tudatosan készülsz, naprakész vagy az aktuális pollenhelyzetről, így pontosan tudod, mire számíthatsz?

A vezetés közben hirtelen jött tüsszögési roham, vagy a viszkető, könnyező szemek könnyen elvonhatják a figyelmünket, ami a kényelmetlenségen túl akár balesetveszélyes is lehet. Allergiásként ezért törekedjünk rá, hogy az autóban is a lehető legkevesebb allergént lélegezzük be!

A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

A helyileg ható készítmények a teljes pollenszezonban hosszútávon is biztonsággal használhatóak, hatékonyan kezelik a szénanátha tüneteit. Gyakran önmagukban is hatásosak, vagy kombinációban adják a tünetmentességet. Mivel fontos a megfelelő készítmény helyes megválasztása, és alkalmazása, ezért csak orvosi javaslatra használhatók.

Magyarországon minden negyedik embert érint az allergia valamilyen formában, parlagfű allergiától pedig a lakosság közel 20%-a szenved. A szénanáthás betegek száma a kilencvenes évek eleje óta 27-szeresére emelkedett.

Egyre többen tüsszögnek a pollenszezonban, ezekben a hetekben a nyír-, kőris-, fűz- és platánfára allergiásoknál jelentkeznek a legintenzívebb tünetek. Dr. Pintér Judit allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát a szénanáthával kapcsolatos, fontosabb tudnivalókról kérdeztük.

Az idén is várhatóan július utolsó hetében, augusztus elején kezdődik a parlagfűszezon. Az allergiásoknak a tavalyinál erősebb pollenterhelésre kell készülniük - hívta fel a figyelmet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

A pollenszezonban jelentkező tüsszögéssel, orrfolyással és köhögéssel járó panaszokat hajlamosak vagyunk félvállról venni. A házi patikából beszerzett, recept nélküli kapható szerekkel átvészelt allergiás időszak azonban hosszú távon kellemetlen szövődményeket is okozhat.

Apró, kontaktlencse méretű szűrő segítheti az allergiásokat a jövőben. A jelenleg kereskedelmi forgalomban még nem kapható termék az eddigi vizsgálatok során már bizonyított.

Az allergia okát a környezetünkben kell keresni, mind a környezeti hatások, mind pedig a helytelen táplálkozás komoly szerepet játszik kialakulásában. Ha szénanáthával küzdesz fokozottan kell ügyelned légutaid egészségére, és a felső légúti szervek tisztán tartására. Segítségükkel biztosíthatod a nyálkahártya egészségének védelmét, emellett biztosítják a könnyű légzést, és gátolják a nátha, valamint az allergia tüneteinek kifejlődését.

A korai, nyáriasan meleg, száraz tavasz nem kedvez az allergiás náthában szenvedőknek: máris megkezdhetik több hónapos küzdelmüket a nagyon kellemetlen tünetekkel, gyakori szövődményekkel járó betegséggel. Sokat segíthet ebben egy természetes ősi módszer, az orrmosás, a sóoldatos öblítés legkorszerűbb technikával tökéletesített eszköze.  

A pollenszezonban jelentkező tüsszögéssel, orrfolyással és köhögéssel járó panaszokat hajlamosak vagyunk fél vállról venni. A házi patikából beszerzett, recept nélküli kapható szerekkel átvészelt allergiás időszak azonban hosszú távon kellemetlen szövődményeket is okozhat. Az öngyógyítás veszélyeiről dr. Augusztinovicz Mónikát, a Budai Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész orvosát kérdeztük.

A XVI. században Leonardo Botallo olasz anatómus és sebész arra lett figyelmes, hogy egyesek a virágzó rózsák közelében tüsszögni kezdenek, orruk bedugul, vagy folyni kezd. A jelenséget a „rózsanátha" névvel illette. A XIX. században a betegség, az azt tanulmányozó angol orvos, John Bostock nevét őrizve a Bostock-féle nyári hurut nevet viselte, a század második felében pedig már pontosan tudták, hogy kialakulásában a fák, füvek- és gyomnövények virágpora játszik szerepet. Akárhogy is nevezzük, a szénanátha nem pusztán kellemetlen tünetek okozója; kezelés híján jó eséllyel társául szegődik az asztma!