Igen sokan nyúlnak fogamzásgátló tablettákhoz a nem kívánt teherbeesés ellen, melyek csaknem 100 %-os védelmet nyújtanak. Bár már jó ideje forgalomban vannak ezek a készítmények, még így is számos tévhit kering a köztudatban velük kapcsolatban. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a leggyakoribbakat szedte össze.

A mai modern fogamzásgátló módszerek kialakulásához számtalan érdekes megoldásra, kísérletezésre volt szükség. A történelem során a krokodilok ürülékétől kezdve a villa alakú csirkecsontig, de az amulettként használt macskahere és öszvér fülzsír hatékonyságában is bíztak elődeink. Összegyűjtöttük a legfurcsábbakat!

Nem megfelelő vagy elmaradt védekezés esetén jöhet szóba a sürgősségi fogamzásgátlás, amely egy tabletta bevételét jelenti, a szeretkezés után 48-72 órában. Dr. Hintalan Albert, az Oxygen Medical nőgyógyásza szerint ez a módszer azonban semmiképp sem helyettesítheti az előrelátó védekezést.  

A fogamzásgátló tabletták a leggyakoribb, nagy biztonságú fogamzásgátló eszközök, ugyanakkor lehetnek bizonyos ellenjavallataik és mellékhatásaik, amelyekről dr. Demjén László, az Oxygen Nőgyógyászat szakorvosa beszélt.  

A hormontartalmú fogamzásgátló tabletta szedése nem minden nőnek jelenthet megoldást a védekezés kérdésében. Számos esetben ugyanis nem javasolt ilyen készítményekkel élni, ilyenek például a trombózis, az embólia, az agyi érbetegségek és egyes májproblémák – ezekre a nőgyógyásznak az anamnézis során rá is kell kérdeznie. De létezik számos olyan kórkép, amelyben kizárólag az orvos egyéni mérlegelése dönti el, alkalmazható-e hormon, mint amilyen a cukorbetegség, a visszeresség, a magas vérnyomás vagy az epilepszia.

A nem kívánt terhesség elkerülésének egyre szélesebb körben használt módja a fogamzásgátló tabletták szedése. A készítmények alkalmazása azonban nem csak a különböző nemi úton terjedő fertőzések ellen nem nyújt védelmet, de nagymértékben növeli a trombózis kialakulásának kockázatát is.