Nemcsak az OECD-lista miatt búsulhatunk

2007-hez képest Magyarországon csökkent a legerőteljesebben az oktatással elégedettek aránya. Nálunk csak egy országban elégedetlenebbek az emberek. Így történhetett meg az, hogy míg 2007-ben az OECD-átlagtól csupán 8 százalékkal voltunk lemaradva, addig 2018-ra ez a különbség 18 százalékra nőtt – számolt be a Pénzcentrum  jelentése a magyar elégedettségről.  A Munkaerőpiac 2018 pedig azt taglalja, hogy valósággal körbefalazza a középiskolai oktatás a gyerekek közötti különbségeket.

A fiatalok iskolázottsági mutatói igencsak megromlottak az elmúlt években. Sokat mond erről a nem tanuló, nem dolgozó (NTND) fiatalok aránya, amely az uniós és a visegrádi országokban egyaránt megnövekedett a válság idején, majd a fellendülés időszakában csökkenni kezdett.

A tanulmány szerint ugyan a pályakezdőket és a fiatal munkanélkülieket gyorsabban felszívja a munkaerőpiac, de mégsem lehet örülni ennek, hiszen a fiatalok foglalkoztatottsága azért nő, mert idő előtt otthagyják az iskolát.  Ők azok, akik az oktatásban eltöltött idő alatt kevesebbet szereznek meg azokból a kompetenciákból, amelyek szorosan összefüggenek későbbi sikereikkel a munka világában.

Hermann Zoltán, Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa a qubit.hu-n kifejti, hogy a már általános iskolában észlelhető, a gyerekek közötti nagy különbségek nem hogy csökkennének, de egyenesen tovább nőnek a középiskola első két évében a három iskolatípus (szakközépiskola, gimnázium, szakgimnázium) diákjai között. A statisztikák azt mutatják, hogy egy szakközépiskolás tanuló átlagos eredménye matematikából 50, szövegértésből pedig 60 ponttal marad el egy olyan szakgimnazistáétól, akivel általános iskolában még ugyanúgy teljesítettek. Utóbbiakhoz képest a gimnáziumba járók előnye 20-25 pontnyi. Hogy mi lehet ennek az oka?

A részletekről az mfor.hu oldalán olvashattok!