Ma van a Föld Napja: interjú a Jane Goodall Intézet Magyarország főtitkárával

Melyek a Jane Goodall Intézet eredeti céljai?

Dr. Jane Goodall etológus1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 34 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.

Dr.Jane Goodall és az intézet célja, hogy inspirációt, reményt adjon az embereknek, hogy saját maguk változtassanak a problémákon, amik körülveszik őket és megértetni velük, hogy bármire képesek lehetnek.

Magyarországon is bárki csatlakozhat a honlapunkon keresztül a programhoz, és az általa kiválasztott projekthez társakat gyűjtve, öntevékeny módon jobbá teheti a közvetlen környezetét és ezáltal a Föld sebeit is begyógyíthatják.

A globális hálózat szervezetei az állatok, a környezet és az embertársak védelmét tűzték ki célul Afrikában és a világ számos egyéb területén. A szervezetekben dolgozó fiatalok és idősek mind egy közös cél, a szebb és élhetőbb jövő érdekében munkálkodnak hatalmas erőfeszítéssel és lelkesedéssel.

Mióta létezik Magyarországon is Intézet?

Magyarországon 2006-ban, Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, mely akkor elsődleges céljaként a hazai környezeti nevelés megerősítését tűzte ki. Alapítói az ELTE biológus hallgatói voltak, akiket Jane munkássága inspirált.

Számos, gyerekeknek és fiataloknak szóló fesztivál és rendezvény programját gazdagították és gazdagítják a Rügyek és Gyökerek Egyesület projektjei, aktívan segítjük az iskolai és iskolán kívüli környezeti oktatást (Újratáska Program, Békamentés) és minden évben az Egyesület szervezi Dr. Jane Goodall színes programokkal teli magyarországi látogatását.

Az évek során a szervezet túlnőtte kezdeti célkitűzéseit, és az eddigi munkássága kiegészült afrikai és hazai állatvédelmi, természetvédelmi és humanitárius projektekkel. Többek között útjára indítottuk a Névleges Csimpánz Örökbefogadást, és a Gyöngyökkel az Életért projektet, de az országos méretű Gorilla Éve 2009 kampányunk és a hazai állatmenhelyek támogatására irányuló aktív programunk is széles körben ismertté váltak.

Az Egyesület életében a 2010-es év fontos mérföldkőként fog szerepelni, ugyanis a Rügyek és Gyökerek Egyesület immár Jane Goodall Intézet néven folytatja tevékenységét.

Milyen eredményeket érdemes leginkább kiemelni?

Nem mondhatjuk, hogy ezt a hálózatot sikeresen létrehoztuk itthon, de 8 csoportunk van az országban, amik működőképesek. Emellett látjuk, hogy számos kezdeményezés indult a környezetünk megóvásáért, az emberek átveszik egymástól a jó-gyakorlatokat. Ezeket a kezdeményezéseket kellene becsatornázni a programunkba.

Amit nyerhetnek a csatlakozással, hogy egy nemzetközi hálózat részei lehetnek, ahol eszköztárakat, segítséget kaphatnak a többi csoporttól és a programvezető koordinátorunktól. A hálózatban körülbelül 5000 csoport van a világ minden táján, amik kapcsolatban vannak a www.rootsandshoots.org honlapon keresztül egymással. Online meetingek és az évenkénti találkozók teszik színesebbé a programot. Ez utóbbi az Angol Királynő kertjében Windsorban kerül megrendezésre, ahol tavaly még Harry herceg is megjelent.

Angliában jelenleg 1700 csoport van, de ott is csak 12 volt több éven keresztül, majd ahogy a program bekerült hivatalosan a köznevelési programba, az iskolákba, akkor kezdődött az igazi változás. Valószínűleg itthon és minden más országban is ez lenne a megoldás a jövőre nézve.

Rendezvényeken és az online térben tudunk megjelenni és népszerűsíteni a programjainkat, kampányainkat. Ezeken keresztül tavaly közel 250.000 emberhez jutottunk el, ami korábban nem sikerült. A tavalyi év volt talán a legsikeresebb, amikor Dr.Goodall a Sziget nagyszínpadán is át tudta adni az üzenetét és Dr.Lee Durrell-t is vendégül láthattuk.
Mindez együtt teszi ismertté az intézetünket és a munkánkat. Mindenesetre nagyon nehéz érvényesülni és megtalálni a célközönséget.

Változtak-e, módosultak-e az eredeti célok most, a COVID-19 járvány miatt?

A célok nem módosultak csak a módszerek. Most minden átértékelődött az emberekben, ami a segítségünkre lehet, hiszen most az emberek rádöbbennek az igazán fontos dolgokra. Nálunk minden áthelyeződött az online térbe. Mi is megpróbálunk több és minél érdekesebb tartalmat készíteni a közösségi oldalainkon, és a honlapunkon.
Bekapcsolódtunk az Online Biológiai Konferencia oldalra is, amit lelkes biológusok üzemeltetnek a Facebookon. Itt számos előadást hallgathatnak meg az emberek teljesen ingyenesen, amiket később felvételről is visszanézhet bárki, bármikor. Ezt a nehéz időszakot próbáljuk mindannyian hasznosan tölteni.
A járvány hatására minden rendezvényünk és előadás felkérésünk elmaradt. A futó kampányok is parkolópályára kerültek, így jelenleg semmilyen bevételi forrás nem áll a rendelkezésünkre.

A munkánkat adományokkal tudja bárki segíteni, amiért cserébe választhat adománytárgyat a boltunkban. Tagdíj fizetésével, illetve az Adjukössze.hu oldalunkon keresztül lehet még minket és az árva csimpánzainkat támogatni.

Milyen aktuálisan futó kampányaitok vannak?

Csimpánz örökbefogadási programunk, a Gyöngyökkel az életért projektünk és a Passzold vissza Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampányunk, amik folyamatosan elérhetőek a honlapunkon keresztül. Ezek mellett időszakos programjaink vannak még, mint amilyen a tavaszi békamentés, a menhely látogatás, vagy a Jane Goodall Tanösvény látogatás, takarítás.

A korábban említett Roots&Shoots, magyarul Rügyek és Gyökerek programunk, ami folyamatosan fut a megalakulásunk óta. Iskolai előadásaink, amikkel szintén a csimpánz menhelyünket támogatják a megrendelők. Nemcsak iskolákban, hanem művelődési házakban, állatkertekben, multicégeknél és könyvtárakban is voltunk már előadni. Ebből jelenleg kettő van, a “Rokonaink végveszélyben” és a “Mobiltelefonokkal a gorillákért”. Mindkettő interaktív és játékok is vannak benne, amikkel a gyerekek megismerhetik a főemlősök világát, és hogy mennyire hasonlóak vagyunk velük, még gondolkodásmódunkban is. Két játékkal kipróbálhatják, hogy okosabbak-e mint egy csimpánz. Az előadás ára, hogy egy, vagy több csimpánzárvánkat névlegesen örökbe kell fogadni egy évre vonatkozólag. Így a gyerekeknek lesz egy évre egy csimpánz osztálytársa.

A legismertebb és talán legsikeresebb kampányunk a “Passzold vissza Tesó!”, ami a gorillák, csimpánzok élőhelyének megmentésére irányul azzal az egyszerű módszerrel, hogy az emberek, cégek a már használaton kívülre került mobiltelefonjukat felajánlhatják, bedobhatják a gyűjtőpontjaink bármelyikén, vagy akár saját gyűjtőpontot alakíthatnak ki az iskolájukban, munkahelyükön. Várjuk a céges flotta felajánlásokat is.
A mobilokban található nyersanyagok ugyanúgy újrahasznosíthatóak, csak a begyűjtésük nehéz, amit ez a kampány segít elő. Az Európai Unió fenntarthatósági céljaihoz illeszkedő kampányunkhoz idén pályázati támogatást is nyertünk a Baptista Segélyszolgálat segítségével, így az EU társfinanszírozásában tudjuk megvalósítani azt.

Most minden tanintézménynek és civil szervezetnek ingyenesen tudunk egyedi gyűjtődobozt biztosítani. Emellett online kampányanyagokat is küldünk, amivel sikeresebbé válhat a saját gyűjtésük. Ugyanis mindenkinek saját magának kell a kampányát megszervezni, levezényelni és a végén jelezni felénk ha vége és akkor a további teendőkről, mint amilyen a szállítás tájékoztatjuk az érdekelteket.
Részletesebben a honlapunkon mindegyik programunk megtalálható, de szívesen válaszolunk az emailes megkeresésekre is.

Veszélyes lehet-e a COVID-19 vírus a védett főemlősökre? Ha igen, mit tehetünk, mit tehet az Intézet a védelmükben?

A járvány leginkább érintettjei a terepen dolgozó kutatóink és a csimpánz menhelyünk gondozói, munkatársai és lakói. Összesen négy kutatási programunk fut Afrikában és két menhelyünk üzemel. Főemlős rokonainkkal több, mint 98%-ban megegyezik a DNS-ünk, ezért különösen óvatosnak kell lennünk a velük való találkozások, megfigyelések során. Még nem érkezett olyan hír, ami bizonyítottan emberről csimpánzra átkerült COVID-19-et mutatott volna ki, de úgy kell eljárnunk, hogy ez bármikor lehetséges.

Jelenleg lezártuk a látogatható menhelyeinket és a külföldről érkező kutatók, orvosok is két hetes karantén után kezdhetik csak meg a munkájukat. Az IUCN(Természetvédelmi Világszövetség) javaslatait vesszük figyelembe a vírusveszély kapcsán a munkánk során, amit eljuttattak a központi Jane Goodall Intézet számára. Innen küldik ki az összes intézetnek. Ezért hasonlóan az emberekhez, a csimpánzokkal való találkozások alkalmával szájmaszkot kell hordania minden érintett dolgozónknak. A kutatók az eddigi 7 méter helyett most csak 10 méterre közelíthetik meg a csimpánzokat. Szükséges a csimpánzok egészségügyi vizsgálata is, ezért ugyanúgy tesztekre van szükség, amivel a gyanús eseteket kiszűrhetjük.
A megemelkedett költségek és az elmaradt turisztikai bevételek kiesését pótolni rendkívül nehéz, ezért kérünk mindenkit, hogy aki teheti, támogassa a menhelyeinket örökbefogadással, vagy az Adjukössze adománygyűjtésünkön keresztül. Azért kérjük ezt, hogy betarthassuk az ígéretünket, vagyis hogy minden bajbajutott csimpánznak segíthessünk.

Álláspontod szerint van-e összefüggés a klímakatasztrófa és a COVID-19 járvány kirobbanása között?

Mindkettő az emberi tevékenység, vagy nemtörődömség a természettől való elfordulás eredménye. Dr.Jane Goodall idézetei annyira tűpontosak, hogy nincs is értelme sokat magyarázni a témában.

A jövőnkre a legnagyobb veszélyt a közöny jelenti. (Dr. Jane Goodall)

Mindannyian tehetünk a problémák kialakulása ellen, és a megoldás érdekében is közösen kell cselekednünk.

Osztod-e azokat a szakértői véleményeket, melyek szerint néhány évente kell hasonló járványokra számítanunk és ez összefüggésben van a Föld állapotával? Mit kellene tennünk, hogy megállítsuk a járványok kialakulását? Véleményed szerint az állatkereskedelem, a csempészet összefüggésben van a járványok kialakulásával, terjedésével?

Ezekre a kérdésekre legjobb, ha Dr. Goodall válaszol:

Dr. Goodall, számos más aktivista, valamint Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ biológiai sokféleségért felelős megbízott ügyvezető titkára a vadállatokkal való kereskedelem és a vadállatok élő-állat piacokon való adás-vételének korlátozására szólítanak fel. A koronavírus járvány kitörése gyaníthatóan egy ilyen élő vadállatokat árusító piacon kezdődött a kínai Wuhan városában, ahol az állatokkal való közvetlen érintkezés lehetővé tette, hogy a vírus átugorjon az emberre.

A környezet pusztítása miatt az állatok egyre kisebb területen kényszerülnek élni, a vírusok pedig tovább adódnak egyik állatról a másikra … Aztán ott van a vadállat-kereskedelem, és ahogy a vadakkal bánunk. A húspiacokon az emberek és az állatok összezsúfolódnak. Nem csak Kínában, hanem Ázsia sok más részén és Afrikában is, ahol virágzik a bozóthús-kereskedelem. Ez az a helyzet, amikor a vírus könnyen átugorhat az emberre és ez történt a COVID-19 esetében is…
Az a baj, hogy ezt már előre lehetett sejteni. Tudni lehetett, hogy bekövetkezik, beszéltek is róla, de senki nem tett semmit. Az emberi történelemnek egy olyan szakaszában élünk, amikor a környezet rombolása és a mohóság dominál. A gazdasági növekedést fontosabbnak tartjuk a környezetvédelemnél, még akkor is, ha ezzel a saját gyerekeink jövőjét tesszük tönkre. Ez a járvány, amely súlyos csapást mér a bolygóra, ennek a hozzáállásnak a következménye. Remélem, hogy a világ kormányai a tények hatására együttműködésbe kezdenek, és hogy világszerte betiltanak minden ilyen piacot, beszüntetik a kereskedelmet és a vadállatok fogyasztási célú felhasználását. Tisztelnünk kell a természetet. Nem szabad folytatnunk a kizsákmányolást a gazdasági fejlődés érdekeire hivatkozva egy olyan bolygón, ahol a természeti források végesek. Ha továbbra is úgy bánunk az állatokkal, ahogy most, az vissza fog ütni ránk. Ahogy már meg is történt.

Milyen azonnali környezetvédelmi intézkedésekre lenne szerinted szükség?

Minden országnak és egyénnek hozzá kell tennie a magáét, hogy átfogóbb törvények szülessenek a vadvilág megóvásának érdekében, amelyek betiltják az illegális kereskedést, az országhatárokon át való csempészetet és betiltják különösen az online adás-vételt. És harcolni kell a korrupció ellen is, amely életben tartja ezeket a tevékenységeket, még akkor is, ha illegálisak és már betiltották őket. (Dr. Jane Goodall)

Mit tesz most Dr. Jane Goodall a karanténban?

Dr.Jane Goodall 86 évesen is 300 napot utazik egy évben, de most ő is otthon maradt és videó üzeneteket, reményt küld az embereknek.
Április 22-én este a Föld napján a NatGeo tv csatornán mutatják be (később többször is látható lesz) legújabb filmjét is, amelynek címe “The HOPE” , vagyis “A Remény”, ami nem is lehetne aktuálisabb. Reméljük, hogy ezzel a filmmel sok emberhez eljut az üzenete, inspirációja, filozófiája, amelyet mi is próbálunk továbbadni a magyar emberek számára.
Emellett elkezdte saját meséit felolvasni a gyerekeknek, amiket mi folyamatosan feliratozva osztunk meg a youtube csatornánkon és a közösségi oldalainkon. Azt kérte tőlünk, hogy biztosítsuk azt, hogy ingyenesen hozzáférhessenek a gyerekek is. Ezek itt, itt és itt láthatóak.
Ezeket a meséket könyv alakjában is meg lehet vásárolni, amivel szintén az intézet munkáját tudja bárki segíteni. A Dr.White kiadását közösségi adományozásból szeretnénk finanszírozni és a füzetet a magyarországi gyermekkórházakhoz ingyenesen eljuttatni.