1000 milliárddal növelték vagyonukat a leggazdagabb magyarok a pandémia alatt

Villanóképek az első pár helyezettről 

Mészáros Lőrinc (1.), akit a politikai szlengben a „nemzet gázszerelőjének” is szoktak nevezni (eredeti szakmája, és hihetetlen mértékű vagyongyarapodása után), ha gazdaságról van szó, bátran nevezhetjük mindenevőnek. Érdekeltségei lassan az egész hazai gazdasági vertikumot fölölel:építőipar, energetika, agrárium, pénzügyi szolgáltatások és ingatlanfejlesztés szerepelnek a portfóliójában. A nagy nekirugaszkodás valamiképp’ Orbán Viktor miniszterelnökségével kezdődött, és azóta is együtt mozog azzal. A kezdetben még Felcsút polgármestereként regnáló Mészáros csak azt követően tudta elkerülni a kényes újságírói kérdéseket, hogy lemondott tisztségéről, és így már arra tud hivatkozni, ő „nem közszereplő”. Magánélete is révbe érni látszik, amióta hivatalosan is bejelentették, hogy egybekelnek Várkonyi Andreával.

Csányi Sándor (2.) neve igazán az OTP Bankkal fonódott össze, de a korábbi lakossági pénzintézet sikeres privatizálása, és nagybankká növesztése óta számtalan üzletbe belevágott. Közülük talán az agráriumban megejtett befektetései a legismertebbek, hiszen Pick szalámit talán mindannyian fogyasztunk, márpedig a szegedi gyár Csányi érdekeltség. A nagy vagyon mellé társult némi társadalmi felelősségérzet is, a Csányi Alapítvány másfél évtizede foglalkozik hátrányos helyzetű, tehetséges vidéki gyerekek támogatásával. Csányi 2019-óta az UEFA alelnöke,  a most is zajló UEFA Bajnokok Ligája, mint aktualitás, vele kapcsolatban mindenképpen megemlítendő.

Gattyán Györgyöt (3.), ha valamiről, hát leginkább a LiveJasmin szexoldal működtetéséről ismerjük– az üzletember annak beindításakor az akkor még különlegesnek számító valós idejű videóstreaming szolgáltatást alkalmazta, és lett ezzel piacvezető. A divatiparban is magát kipróbáló Gattyán viszont meglepetésre az idei kiadványba egy jóval komolyabb dologgal került be: tavaly április óta a Kodolányi János Egyetem hivatalosan is a Gattyán György tulajdonában lévő Docler-cégcsoport tagja.

A Nitrogénműveket tulajdonló Bige László (6.), az utóbbi időben elsősorban azzal került be a hírekbe, hogy az üzletember ellen az elmúlt években több büntetőeljárás indult, melyek egy része lezáratlan. A 2018-ban kezdődött, a szolnoki gyár működésével kapcsolatos környezetvédelmi anomáliákkal foglalkozó eljárás a cégcsoportra nézve jogkövetkezmények nélkül lezárult, két másik, személyesen Bige Lászlót érintő nyomozás még folyamatban van.

Széles Gábor (7.), az elsők között volt, aki még a szocializmus keretei között, az új vállalkozási formák engedélyezésekor beindította üzletét, ez volt a Műszertechnika Kisszövetkezet, még 1981-ben. De nagy üzletek majd csak a rendszerváltás után találják meg, igaz akkor is valahogy a korábbi szocialista nagyvállalatok, a Videoton és az Ikarusz háza táján. A 2000-es évek végén az érdeklődése viszont a média felé fordult, megalapította az Echo-TV-t, majd megvette, és átfazonírozta a Magyar Hírlapot.

Wáberer György (12.) neve a közutakról mindenképpen ismert, hiszen egy időben csak Waberer’s felségjelű kamionokat lehetet az utakon látni. Ő volt az, aki a Hungarocamion-t privatizálta, mostanra viszont jórészt az egészségügyi szolgáltatások területére nyergelt át, és nevéhez fűződik a hajdani rózsadombi SZOT szálló helyén épült luxus apartmanház beruházása is.