A bennünk lüktető kiszolgáltatottság 2. rész
Egyszóval a nők többsége úgy éli meg a menstruációt, mint gátló, akadályozó rosszat.
A tudomány által elő is állt a „megoldás”, olyan fogamzásgátló képében, amely felfüggeszti akár egy évre a menstruációt. Sokan azért ettől visszakoznak, mert az egészségtudathoz hozzátartozik a menstruáció (akár a fogamzásgátló következtében fellépő „áttöréses” vérzés is).
„Csomagodat nem bontsd ki, ha végínségre jutsz,
Azért a véred ontsd ki, amiért sírni tudsz”
(József Attila)
Az előzőekben röviden áttekintettük, a hormonhatások érzelmeket befolyásoló hatásait. Ez a testükben -akaratunktól függetlenül – működő folyamat nemcsak előnyöket, de terheket is okoznak hónapról-hónapra a nő életében. Részben ezért nem tud olyan egyenletes, kiegyensúlyozott érzelmi-hangulati állapotot nyújtani, mint a férfiak (egy része). Ez nem jelenti azt, hogy egyenletes teljesítményre nem képes. A testi hatásokra bekövetkező, az érzelmi-hangulati és libidókésztetés változásokkal korunk lányai, asszonyai – sajnálatosan – nem számolnak. A kikerülhetetlen hatások eredetét a természetes-fiziológiás folyamat megértése helyett csak elszenvedik. Az érzelmi hullámzás okát másban keresik, sőt meg is találják. Evvel felesleges, és sok esetben elkerülhető zavart „kavarnak” saját életükben.
A tradicionális és jelen kultúrák viszonya a menstruációhoz
Érdekes lehet elgondolni azon, hogy a gerincesekhez képest az emberiségben – még az ősidőkben – milyen jelentős változás következett be. Az állatvilágban a nőstényeknél a menstruáció a reprodukciós képesség jelzéseként szerepelt (illatával, testszín változásaival). Ősi elődeinknek micsoda veszélyt jelenthetett a menstruáló nő. A vérszag fokozott veszély jelenthetett az egész közösség számára. El is különítették őket, tűzzel és harcosokkal őrizték. Azonban, ha a fogantatás időszaka és a menstruáció egységben marad, talán kihalt volna az emberiség. De a természet bölcs, a két folyamat kettévált (szerintem). Néhány nő szervezete azonban őrzi a régi összefüggést, atavisztikus. A vérzés és a termékenység időszaka egybeesik. Volt olyan „meddő” paciensem, aki „jól nevelten” kerülte a menstruáció alatt a nem életet, és nyolc éve vágyott gyermekre. Szinte az első „szokatlan” együttlét után teherbe is esett.
Általában azonban a menstruáció és az azt követő néhány nap a legalacsonyabb ösztogén szinttel jár. Nincs szüksége a szervezetnek a megtermékenyítő hímre. Meg is lett az eredmény: bizonyos kultúrákban a menstruáló nő szexuális tabu, vagy más szóval tisztátalan. Nem befogadó a szó lelki és fizikai értelmében egyaránt. És mindebben nemcsak a sokasodás biztosítása, hanem a férfi-nő kapcsolat békéjének, a nőnek a férfi felé befogadó, elfogadó „lágy” arcának a biztosítása is szerepet kapott.
Hozzászólás zárolva.