A ciszta, a meddőség és az érelmeszesedés összefügg?
A pubertáskortól a menopauzáig bármikor kialakulhat petefészekciszta, amely az esetek egy részében tünetmentesen el is múlik. Előfordulhat azonban, hogy a rutinvizsgálat során felfedezett ciszta akár meglepően nagyra nő, ilyenkor elkerülhetetlen a műtéti eltávolítás. A petefészek-tömlők kialakulásáról, kezelésük lehetőségeiről dr. Hintalan Albert, az Oxygen Medical nőgyógyász szakorvosa beszélt.
A PCOS növeli a szívroham kockázatát
Az Iowa Egyetem kutatásai szerint azoknál a fiatal vagy középkorú, túlsúlyos nőknél, akik PCOS-ben szenvednek, nagyobb eséllyel fejlődik ki érelmeszesedés a szívkoszorúereikben, így fennállhat náluk a szívinfarktus veszélye. A vizsgálat szerint a petefészek betegség hatása független a többi ismert kockázati tényező hatásától. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a PCOS hatására több kálcium rakódott le az erekben, mint egészséges hölgyeknél.
Ugyanerre a következtetésre jutottak a londoni University College orvosi karán is, ahol kimutatták, hogy a betegségben érintett nők artériáinak fala nagyjából kétszer olyan merev, mint az egészséges nőké.
Mindkét vizsgálat vezetői úgy vélik, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknél minél hamarabb javasolt megkezdeni a szívbetegségek megelőzését szolgáló kezeléseket, még akkor is, ha más kockázati tényezők nem jelentkeztek náluk.
A petefészek ciszták kialakulását megelőzni sajnos nem lehet, azonban a szájon át szedhető, hormontartalmú fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran öröklődnek, ezért azoknak, akinek a családjában már volt ilyen megbetegedés, rendkívül fontos a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat.
Mi legyen a cisztákkal?
Előfordulhat, hogy a rendszeres ellenőrzésnél, esetleg gyógyszeres kúránál nem szükséges komolyabb eljárást alkalmazni. Ám amennyiben nem szívódik fel a ciszta, vagy nem múlnak a panaszok, esetleg más okból gyanakodni lehet a rosszindulatú elváltozásra, sok kerülhet a műtétre.
A legkisebb beavatkozás során a hüvelyen át lecsapolják a cisztában felgyülemlett folyadékot. Ám mivel így nem távolítják el magát a tömlőt, fennáll a kiújulás esélye. A végleges eltávolítás történhet hasmetszéssel (laparotomia) és hastükrözéses módszerrel (laparoszkópia). Míg előbbi elsősorban a nagyobb ciszták eltávolítására szolgál, a műtétet altatásban végzik, 10-15 centis metszéssel. A laparoszkópiás beavatkozásnál kisebb metszéssel is be lehet jutni a kismedencébe és a gyógyulási idő is rövidebb. Mindkét esetben elvégzik a műtét utáni szövettani vizsgálatot, és ha beigazolódik a petefészek-daganat diagnózisa, az egész petefészket el kell távolítani.
Hozzászólás zárolva.