A fájdalom kezelése
A fájdalomérzést még ma sem tudjuk pontosan meghatározni, azt azonban tudjuk, hogyan váltódik ki és hogyan vezetődik. Tudjuk azt is, hogy a fájdalom döntő fontosságú inger, amely jelzi, hogy belülről vagy a külvilág felől „veszély” fenyegeti a szervezetet.
A kábító fájdalomcsillapítót tartalmazó tapasszal folytatott vizsgálatokból kitűnik, hogy hatásos a mozgásszervi fájdalmak kezelésében, rövid távon és tartósan is effektív, jó tolerabilitása az életminőség jelentős javításával együttesen hozzájárul az erős, intenzív mozgásszervi fájdalmak csillapításához, jelentős fájdalom-redukciót lehet vele elérni, csökkenthető a fizikális és mentális distress, viszont a hozzászokástól való félelem a vizsgálatok során nem igazolódott, a fájdalomcsillapító hatás elérését követően az elhagyás könnyen ment, tekintettel a kisebb adagokra és a rövidebb ideig való, frakcionált, rövid ideig tartó alkalmazásra.
A kábító fájdalomcsillapítók általános ellenjavallatai az idült légúti szűkülettel járó légúti betegségek (pl.: tüdőasztma), 12 év alatti életkor, 50 kg-nál kisebb súlyú beteg, terhesség és szoptatás és a hatóanyag vagy a tapasz ragasztóanyagával szembeni túlérzékenység. Mérlegelendő az adása máj- és veseelégtelenség, magas láz vagy tartósan emelkedett külső hőmérséklet, szív- és érrendszeri betegségek esetén.
A csont- és ízületi betegségek többsége ma még nem gyógyítható jól. Az orvosi segítség így nagyrészt a mozgáskorlátozottság és fájdalom enyhítésére irányul. De ez sem kevés, hiszen „a fájdalom csillapítása isteni dolog” (Hippokratesz).
Dr. Urbán Zoltán (idegsebész adjunktus)
Hozzászólás zárolva.