A férfi meddőség pszichés háttere
Azt gondoljuk, készen állunk a gyermekvállalásra, miközben a gyermek- (vagy akár csecsemő-) korban szüleink részéről elszenvedett, majd felnőttkorba magunkkal „cipelt” traumák, a lelkünk mélyén eltemetett, lezáratlan vagy fel nem dolgozott konfliktusok miatt a tudatalattink hevesen tiltakozik? Esetleg az jelent gondot, hogy már- már túlságosan görcsösen akarjuk azt a babát, és emiatt nem jön össze? A lelki faktor vitathatatlanul lényeges tényező a fertilizációs és a megtermékenyülési folyamatban, a psziché reprodukciós kapcsolata nagyon fontos szempont.
Ugyanez a helyzet az egy adott időponthoz igazított együttléttel: a majdhogynem kizárólag peteérésre, illetve a tüszőrepedés idejére koncentrált szexuális élet szintén kihat a lelkiállapotra, ugyanis a megtermékenyítő szereppel bíró férfi egy idő után gátlásos lesz. Mindezen kényszeres próbálkozások a párkapcsolatnak sem tesznek jót, s a gyermeknemzés esélyei is csökkenhetnek.
A meddőség pszichikai okainak feltárásában Dr. Süli Ágota segített nekünk, aki jelenleg a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben pszichiáterként és pszichoterapeutaként dolgozik. „Amit fontos kihangsúlyozni, hogy a meddőség lelki okait számba véve nem különíthetjük el teljesen a férfi és női oldalt egymástól, mert a szexuális élet, melynek gyümölcseként megfoganhat a közösen vágyott gyermek, a két oldal együtt működik. Mikor megjelennek nálam a párok, a leggyakoribb, hogy elsősorban a hölgyek jönnek el. Ebből is arra lehet következtetni, hogy az erősebb nem képviselői kevésbé kérnek segítséget: a férfiak inkább egyedül próbálják megoldani problémáikat, visszahúzódnak és magukban őrlődnek, vagyis egyfajta passzív ellenállásban fejeződik ki a problémájuk. Így többnyire a párjuktól kapok olyan információkat, melyekből el lehet indulni.”
Ha egy pár már nagyon régóta szeretne kisbabát, akkor ez a férfiaknál gyakran egyfajta teljesítménykényszerré válik, függetlenül attól, hogy ténylegesen van vagy nincs vágyuk a szexuális együttlétre az adott napon. Ahogyan Dr. Süli mondja, a szeretkezés a pár kötelező programjává válik – mindenféleképpen együtt kell lenni, muszáj a gyereket összehozni. Főként mikor már az a bizonyos hőmérő (ún. hőmérő- módszer, a szerk.) is előtérbe kerül, az meglehetősen lankasztó folyamat: a férfiak teljes mértékben elvesztik a vágyat ahhoz, hogy a szexuális életet örömmel éljék, így a „kényszermunkaként” megélt együttlétek általában nem vezetnek eredményre.
„Ilyen esetekben azt javasoljuk a párnak, hogy próbáljanak meg az együttlétekhez olyan körülményeket teremteni, egy csipetnyi romantikát, spontaneitást, esetleg valami újszerűt becsempészni, hogy a kényszeres próbálkozásokból fakadó feszültséget valamelyest oldani tudják. Próbálják meg felidézni kapcsolatuk korábbi éveit, amikor még az egymás iránti érdeklődés volt elsősorban a szexuális élet motivációja, s ha egy kicsit jobban el tudnak lazulni, akkor az olyannyira vágyott közös gyermek könnyebben összejöhet, mint azt esetleg gondolták volna”- magyarázza a Versys Clinics doktornője.
Hozzászólás zárolva.