Utazz velünk: Granada
A gránátalma városa
Andalúzia mesébe illő városa nevét a gránátalmáról kapta. Egyesek szerint a város dombjaival és völgyével egy félbe vágott gránátalmára hasonlít, mások a vidék jellegzetes gyümölcsét tekintik névadójának. Aki egyszer eljut ide, nehéz szívvel áll tovább: elvarázsolják a történelmi díszletek, s pillanatok alatt átragad rá a város lakóinak jókedve, pozitív életszemlélete, amit a Covid-járvány sem tört meg. Utazz velünk gondolatban most Andalúziába!
Egy csepp Marokkó
Granada bazár negyede pont olyan, mintha a közeli Marokkó bármelyik városában járnánk. A szűk sikátorokban a bőráruk jellegzetes szaga keveredik az egzotikus fűszerek illatával, a keleti stílusban berendezett éttermek, kávézók teraszán férfiak vizipipáznak, s még a turisták is kézzel eszik Marokkó nemzeti eledelét, a Tajine-t. A boltokban különböző korok és kultúrák mosódnak egybe, óriás ezüst Buddha szobrot ugyanúgy lehet kapni, mint az Alhambra fotójával díszített helyi souvenir tárgyakat, vagy arab cserépedényeket, csempéket.
Albaicin, a régi mór városnegyed
Mintha 500 évet mentünk volna vissza az időben! Az Alhambrával szemközti dombon található negyed romantikus terei, szűk utcái, virágokkal díszített, fehérre meszelt homlokzatai megőrizték a múlt hangulatát. Ez a város bohém negyede is, tele van utcazenészekkel, amatőr és profi flamenco táncosokkal, akik egész estés utcai előadásokkal szórakoztatják az ide látogatókat. Feledhetetlen élmény az Albaicin kilátóhelyéről megcsodálni a naplementét, ahogy a nap sugarai végig pásztázzák az Alhambra falait, majd lebuknak a horizont mögött.
Tapas bárok és társaik
Granadában még őrzik a régi tradíciót: ha sört, bort rendelünk egy bárban, vagy étteremben, az árában benne foglaltatik egy mini tapas tál, hogy jobban csússzon az alkohol. A spanyol konyha legjellegzetesebb fogása bármi lehet – sonka, sajt, zöldségek, olivabogyó, kenyéren – amit falatnyi adagokban szolgálnak fel. Garnada belvárosának főutcája, a Calle Navas dugig van tapas bárokkal és napi menüt kínáló éttermekkel. Sok helyen hatalmas sonkák lógnak a gerendákra illesztett sonkafogason, a sertés hátsó combjából több hónapos érlelés után készült serrano sonkák, a sonkaérlelésre kiválóan alkalmas klímájú sziklás hegység, a sierra után kapták a nevüket. Ebéd időben, munka után, és az esti órákban is megtelnek az éttermek, bárok helyi emberekkel: három generáció tagjai ülik körbe az asztalt és jóízűen fogyasztják el együtt ebédjüket, vacsorájukat.
Kirándulás a hegyekbe
Egy óra autózás után jutunk el a Sierra Nevada hegység déli lankáihoz, ALPUJARRAS vidékére, ahol lélegzetelállító táj tárul elénk. Kacskaringós hegyi úton haladunk felfelé, körülöttünk kihalt táj, a homokszínű talajba a hideget és a meleget egyaránt jól tűrő, szívós növények kapaszkodnak bele. Kilométereken keresztül sehol egy ház, csak az ég felé meredező hegyek. Az első települések: Pampaneira, Capileira, Bubión, a hófehér homlokzatú házakból álló hegyi falvak belesimulnak a hegyoldalba. Meredek utcáikon, a hosszú lépcsőksorokon nehezen kaptatnak fel az erre felé túrázó látogatók, akik jól megérdemelt jutalomként ízletes helyi specialitásokat fogyaszthatnak el a kockás terítős kis éttermekben. Capileira leghíresebb nevezetessége egy csoki manufaktúra, ahol rengeteg féle, jó minőségi csokit kóstolhatunk meg és vásárolhatunk. A legfinomabb a helyi fügéből és mandulából készült csokigolyó.
Ha szeretnél gondolatban tovább utazni velünk, ezt is olvasd el!
Hozzászólás zárolva.